Az Európai Bizottsághoz fordult a HÖOK

Cikk Front kép - 280x185: 

Az Európai Bizottsághoz fordult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetségén keresztül a felsőoktatási törvény és a hallgatói szerződések miatt - jelentette be Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a szervezet szerdai budapesti demonstrációján.

A hallgatói szervezet vezetője a "Mentsük meg az oktatást a (f)AGYhaláltól!" mottójú rendezvényen, a mintegy 150-200 résztvevő előtt kiemelte: a hallgatók röghöz kötése nem megoldás az elvándorlás problémájára, az ellen csak megalapozott, felelős döntésekkel lehet tenni.

"Európai szintű munkafeltételek és bérek megteremtése, a tudás és a diploma becsületének visszaállítása - ezek megvalósulása nélkül minden korlátozás a problémák szőnyeg alá söprésével egyenlő csupán" - fogalmazott. Rámutatott arra: az a véleményük, hogy a hallgatói szerződés közösségi irányelvekkel megy szembe.

Nagy Dávid megjegyezte: azt nem vitatták soha, hogy az itthon térítésmentesen megszerzett diplomának Magyarországon kell kamatoznia. Az azonban nem igaz, hogy versenyezni kellene a londoni csúcsfizetésekkel, kicsivel kell jobb körülményeket teremteni - hangsúlyozta, hozzátéve: nem tömegjelenség a diplomások elvándorlása, egy-két képzésterület átmenetileg érintett.

Hozzátette: azt is követelik, hogy a kormány szakmai szempontok alapján növelje a felvételi keretszámokat, különösen a szerintük méltatlanul sújtott jog- és gazdaságtudományi területeken.

A HÖOK elnöke úgy fogalmazott: fiatalok ezreinek a jövője került veszélybe a keretszámok drasztikus csökkentésével, amely minden szakmai alapot nélkülözött. Ezek a döntések ráadásul magukat az intézményeket és végső soron az egész oktatási rendszert is veszélybe sodorták.

Kitért az alapvető jogok biztosának állásfoglalására, amely - mint mondta - rámutatott arra, hogy komolyan sérültek a felvételizők jogai az elmúlt hónapokban, és ezen még a jelentkezési határidő kitolása sem változtatott.

Nagy Dávid jelezte, a mostani megmozdulás egy országos akciósorozat első állomása, a következő hetekben a fontosabb vidéki felsőoktatási központokban és budapesti intézményekben nyilvános fórumokat szerveznek. Elképzelhetőnek tartotta vidéki demonstrációk szervezését is.

A megmozduláson felolvasták az európai szövetség elnökének levelét, ebben Allan Pa:ll azt írta, hogy az új magyar felsőoktatási törvény nagymértékben korlátozza a hallgatók szabad mozgását. Az európai hallgatói szervezet vezetője levelében egy "vak henteshez" hasonlította a magyar kormányt, amely közlése szerint nemcsak jelentősen felszabdalja a felsőoktatást, de frissdiplomás hallgatóinak a szabad mozgáshoz való jogát is korlátozza.

"Ennek azonnal véget kell vetni, mielőtt Magyarország egy nyitott börtönné válik" - fogalmazott Allan Pa:ll.

Rögtönzött kerekasztal beszélgetés

A demonstráció keretében Nagy Dávid, a HÖOK elnöke egy rögtönzött kerekasztal beszélgetet hívott össze.

Kiss Norbertet a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárt kérdezte. Arra volt kíváncsi, hogy miután már a törvény elfogadásra került, miben lehet majd javítani a kialakult helyzeten.

Az államtitkár válaszában elmondta: a mai rendezvény is bizonyítja azt, hogy az eddiginél is jobban kell foglakozni a felvételivel és a felsőoktatással kapcsolatos tájékoztató munkával. Jelenleg a felvételi időszakában vagyunk, így nem lehet olyan változásokat végrehajtani, amik megzavarhatnák a jelentkezések folyamatát. Bármifajta törvényi korrekció legkorábban ősszel, a felvételi adatok birtokában képzelhető csak el.

Az államilag finanszírozott helyekkel kapcsolatba kifejtette: itt valóban egy jelentős változás történt az elmúlt évekhez képest, meg kellett növelni a képzési keretszámot a műszaki, természettudományi informatikai képzésben. Ez a növekedés viszont csökkenést generált más képzési területeken, amelyek igen népszerűek voltak a felvételizők körében.  A keretszámokon változtatni ebben a felvételi időszakban mind az intézmények, mind képzési területek viszonyában csak a pót felvételik időszakában lesz lehetőség.

A vidéki egyetemek az átalakítás vesztesei

Dr. Bódis József, A Magyar Rektori Konferencia elnöke és a Pécsi Tudományegyetem rektora a keretszámokkal kapcsolatban kifejtette: csak néhány év múlva derül majd ki, hogy az új felsőoktatási törvény milyen hatást gyakorol az egyetemükre. A magyar felsőoktatás egyik legnagyobb problémája, a minőségileg kiegyensúlyozatlan képzés. Ezt szerinte nem orvosolták az új törvénnyel. Az államilag finanszírozott létszámok tekintetében úgy fogalmazott, hogy azok elosztás nem volt túl pozitív a vidéki jogászképző helyek számára. A számok tükrében ez azt jelenti számukra, hogy vidéken nem nagyon kéne jogászképzést folytatni – tette hozzá. Bízik benne, hogy ez csak átmeneti állapot és később majd orvosolják a problémát. Egyetért azzal, hogy a műszaki területeken növelni kell a képzési helyek számát, viszont úgy véli, hogy a közoktatás még felkészületlen erre.

Négyezerről 250-re vágták vissza a gazdasági képzés keretszámát

Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem a keretszám csökkentéssel kapcsolatban elmondta: maga is egyetért azzal, hogy a műszaki és a természettudományi területen növelni kell a képzési helyek számát, de úgy véli, hogy ehhez az átalakuláshoz hosszabb időre van szükség. Már középiskolában el kellene kezdeni a felkészítést. Tehát az alapvetően jó, hogy megnövelték az említett helyekre jutó keretszámokat, ám az kérdéses, hogy ezeket majd sikerül-e feltölteni hallgatókkal. Az elmúlt évek tapasztalatai nem ezt igazolják.

Átgondoltabban is végre lehetett volna hajtani

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke oktatásban a dolgozókat és a diákokat érintő változásokkal kapcsolatban elmondta: az új felsőoktatási törvény jelentős zavart okozott a középiskolásoknál. A diákok négy éven keresztül készültek egy továbbtanulási irányra, ám most igen sokan ennek radikális megváltoztatására kényszerülnek. Aki bölcsésznek készült, az nem biztos, hogy vegyésszé szeretné magát képezni. A pedagógus kollégái körében egy „zaklatott” állapotot idézet elő továbbá a megyei fenntartású intézmények állami átvétele. Ez a két jelentős változás együttesen jelentős problémákat okozhat, mind az érettségikre mind a felvételikre történő felkészülésben. Úgy véli, hogy ezt lehetett volna átgondoltabban is végrehajtani.

MTI nyomán – barikad.hu