Egyenesedő kaszák

Cikk Front kép - 280x185: 

Varga Géza, a Jobbik országgyűlési képviselője ismét felidézte a megjelentek előtt, hogy a magyar termőföldek, sőt, az állami tulajdonban lévő földek bérleti és hasznosítási joga is olyan körök kezébe kerül, akik nem a családi gazdaságok, a kis- és közepes gazdálkodók közül kerülnek ki, a háttérben ismét zöld bárók és külföldi érdekeltségű társaságok állnak.

Hétfőn az országgyűlésben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azonban kinevette az őket felkereső gazdákat. Ma azonban azért jöttek el, hogy a Nemzeti Földalap Kezelő elnökének, Dr. Sebestyén Róbertnek  is átadják azt az összeállítást, mely a bérleti szerződések körüli anomáliákat tartalmazza.

Egy nyékládházi gazda ismét felidézte a saját esetüket, ahol is egy 35 hektáros területet közösen béreltek már tizenöt éve, a szerződés pedig húsz évre szólt. A gazdák almát termesztenek a kérdéses területen, velük szemben egyetlen ember pályázott, aki éppen börtönben ült és 70 millió forintot ajánlott fel a terület hasznosításáért cserébe. Persze az illető mögött egy fővárosi ügyvédi iroda állt, aki már a pályázatbontás napján jelzálogjogot jegyeztetett be a területre, majd néhány nappal később a jogosultságot engedményezte egy osztrák tulajdonú társaság felé. Így lehet kiszorítani a helyi gazdákat saját szülőföldjükről.

Zábráczki László, a Jobbik szakértője felháborodottan szólt az egybegyűltekhez, és elkeserítőnek érezte, hogy egy országgyűlési képviselőt és a gazdákat is várakoztatják az NFA épületében. Zábráczki arra is felhívta a figyelmet, hogy a visszaélésektől hemzsegő pályáztatási eljárásról a felelős politikusok – így Fazekas Sándor miniszter is – pontosan tudnak, és hallgatólagos beleegyezésükkel kizárólag fantomcégeket, külföldi társaságokat és a nagygazdákat hozzák helyzetbe, s a kétharmados többségük köszönő viszonyban sincs az igazsággal. De eljön az a nap, amikor a vidékfejlesztési minisztert Varga Gézának hívják majd – jelentette ki Zábráczki László.

A Jobbik képviselőjét egyébként fogadta az NFA elnöke és sajnálkozását fejezte a ki a „Vitatható eljárások miatt”, ám Sebestyén Róbert azzal védekezett, hogy az NFA csupán jogalkalmazói jogkörrel rendelkezik, a pályázatok elbírásához, a feltételek kiírásához semmi köze a földalap kezelőnek.

Hogy a magyarországi birtokrendszer milyen torzulásokon megy keresztül, azt talán legjobban a Váli-völgy példája támasztja alá, amit Böcsödiné Zsuzsa, egy gazdálkodó ismertetett. Az érintett települések, Kajászó, Vál, Tabajd, Alcsútdoboz, Felcsút, Óbarok, Szár környéki földeket két nagybirtokba rendezték: a kajászói határban öt gazda pályázott a meghirdetett 430 hektárnyi területből 290 hektárra azért, hogy a maradék területen másnak is legyen esélye földet szerezni. Ezzel szemben a területen egyetlen helyi gazda sem kapott semmit, hanem az egész birtokot két csoport között osztották fel. Az egyik testet egy kápolnásnyéki építési vállalkozó, bizonyos Kiss Árpád nyerte el mintegy 284 hektáron, a másikat egy mindössze egyetlen éve bejegyzett cég, a Búzakalász Kft. nyerte el.

Csákváron és környékén a volt Csákvári Rt. három vezetőjének családtagjai nyertek, Antalffy Zimmermann és dr. Tarjányi érdekeltségébe így több mint 800 hektár állami termőföld került. Családi, helyi gazdálkodók itt sem nyertek, bár van még kiosztható terület is.

Minden felszólaló egyetértett tehát abban, hogy a Fidesz mezőgazdasági és birtokpolitikája köszönő viszonyban sincs azzal, amit tavalyelőtt a választási kampányban meghirdetett, továbbá a vidéki Magyarországról és a családi gazdaságokról szóló kormányzati lózungok nem egyebek üres hazugságoknál, hiszen a minisztérium pontosan tudja, kik nyerhetnek az általuk meghirdetett pályázati rendszerben.

És a győztesek szinte sohasem a helyi gazdák.

Csanádi Gábor Ferenc – barikad.hu