EU-vereség a finn elnökválasztáson

Cikk Front kép - 280x185: 

Az EU felborította a finn belpolitikai palettát – romokban a finn baloldal.

Alexander Stubb finn EU-miniszter (egységpárti, jobboldal) szerint Brüsszelben nagy megelégedéssel vették a finn elnökválasztás első fordulójának eredményeit. Úgy tartják, állította Stubb, hogy a finn elnökválasztás a finn választók EU-pártiságát bizonyította, hogy a finn szavazók a nemzetköziségre és a liberalizmusra szavaztak. Ezt azzal látják bizonyítottnak, hogy a választás első fordulójában a szavazók 65 százaléka EU-párti politikusra szavazott. A büszke kijelentéshez alighanem az is nagyban hozzájárult, hogy a második helyen végzett zöld párti politikus, Pekka Haavisto (Zöldek Szövetsége) férfival bejegyzett párkapcsolatban élő jelölt.

Érthető, ha a mostani válságos időben Brüsszelben mindent pozitív színben szeretnének látni, de a finn belpolitikai életet közelebbről ismerők számára a fenti kép legalábbis eltorzítottnak tűnik. Az elnökválasztás első fordulója, de az utóbbi idők választásai is sokkal inkább azt mutatják, hogy a finn emberek egyre előítéletesebbek az EU-val és annak pénzrendszerével szemben. Ahogy Unto Hämäläinen, a Helsingin sanomat elemzője rámutat, a finn emberek két alkalommal ”adtak az ország pártjai számára figyelmeztetőt”. Az első a múlt évi parlamenti választás volt, ahol a leg-EU-ellenesebb párt, a Valódi Finnek Pártja (a Jobbik finn megfelelője) 34 parlamenti helyet megszerezve egy csapásra, szinte a semmiből az ország harmadik legnagyobb pártjává lépett elő. Ugyanezen a választáson az akkoriban kormányzó, EU-kérdésekben habozó, sőt ketté szakadt Középső Párt (Centrum Párt, volt Vidék Pártja) viszont súlyos vereséget szenvedett. Parlamenti helyeinek egyharmadát veszítette el.

Az EU számára a második figyelmeztető a mostani elnökválasztás első fordulója volt. A rendíthetetlen EU-hívőnek és Amerika-barátnak számító Finn Szociáldemokrata Párt közismerten EU-párti jelöltje, Paavo Lipponen soha nem látott vereséget szenvedett: a második világháború utáni időkben szinte mindig biztosra vehető 20-30 százalék helyett csak 6,7 százalékot kapott. Tegyük hozzá, hogy Finnországnak a Kekkonen-i idők után Mauno Koivistotól kezdve, Martti Ahtisaarin és a mostani Tarja Halonenig bezárólag végig szociáldemokrata elnöke volt. A nyugati sajtó ezt az elképesztően nagy vereséget nemigen verte nagy dobra. A finn nép EU-pártiságára nézve ez legalább akkora vereség volt, mint a valódi finnek áprilisi győzelme.

A három nagy párt (a Finn Középső Párt, a Szociáldemokrata Párt és az Egység Pártja) közül eddig tehát kettő bukott bele az EU-pártiságba. A Középső (centrum) Párt a mostani választásokra már észbe kapott, s azt a ”régi harcos” (másfelől talán túlon túl is régi harcos) Paavo Väyrynent küldte harcba, akinek az EU-kritikussága a finn közvélemény számára a legközismertebb volt. A számítás kis híján bejött: mindössze 1,3 százalékkal maradt el a második fordulós Haavistotól. Mindehhez hozzá kell még azt is vennünk, hogy az első fordulóban első helyen végzett Sauli Niinistö is, a Finn Egységpárt azon politikusai közül való, akik - bár EU-párti politikusnak számítanak, de - a legtöbb kritikát fogalmazták meg az EU-val szemben. Lipponen szerint a mostani Niinistö már nem az a Niinistö, akivel annak idején ő Finnországot az EU-ba vitte.

Hab a tortán, hogy a finn politikai palettán az EU-t leginkább ellenző két politikus, a valódi finn Timo Soini és a volt europarlamenti képviselő, a brüsszeli politikusokról,csak mint ”brüszki”-kről beszélő Esko Seppänen (Finn Baloldali Szövetség) az első forduló után azonnal közölte, hogy a második fordulóban Niinistöt fogja támogatni.

A finn elnökválasztás egy másik elhallgatott témája a talpon maradt két jelölt házasélete. Niinistö egy nálánál jóval fiatalabb költőnővel él együtt, míg Haavisto egy ecuadori, enyhén szólva is fiatal fodrászférfival kötött élettársi kapcsolatot. A korábban erősen konzervatív beállítottságú finn társadalomban ez enyhén szólva is meglepő, s a lelkekben végbement nagy és hirtelen változ(tat)ásokról árulkodik. Az utca embere választások idején azon élcelődött, hogy ”Választhatunk: pedofil vagy homo legyen az elnökünk”.

A választások második fordulójában (február 5-ikén) végül is a jobboldali Finn Egységpárt jelöltje, Niinistö nyert hatalmas (62,6 százalék) fölénnyel. A jövőt illetően nem szabad azonban elfelejteni, Haavistora több mint egymilliónyian szavaztak.

a Jobbik finn-balti szakértője