Félidőben az orbáni oktatáspolitika

Cikk Front kép - 280x185: 

Iskolák államosítása, burkolt tanári óraszámnövelés, erőltetett cigány integráció és politikai kontroll növelése – röviden így foglalható össze a kormány közel két éves oktatáspolitikája. Végigvettük a változásokat az óvodától az egyetemig, mellétéve a Jobbik megoldási javaslatait. Barikad.hu összeállítás

A köznevelésről szóló törvény vitáját Hoffmann Rózsa (KDNP) és Pokorni Zoltán (Fidesz) párharca kísérte végig, utóbbi meg sem szavazta a törvényt. A vitás kérdéseket azonban személyesen Orbán Viktor döntötte el, az ő ötlete volt az iskolák államosítása is, hogy a Fidesz nevezhesse ki az iskolaigazgatókat, és így politikailag befolyásolja az oktatás irányítását.

Pedagógus-életpályamodell

Orbán Viktor azt mondta, nem tudja megígérni, hogy a pedagógus életpályára lesz pénz, a megalázó tanári fizetéseket csak „kedvező gazdasági feltételek” esetén tudják emelni. A nyugdíj előtt álló pedagógusok nagy része ráadásul várhatóan nem is fog magasabb fokozatba lépni, a pályakezdők esetében pedig minimum tíz évet kell várni az „első fokozat” megszerzéséhez. Növekvő feladatok és megalázó bérek mellett egyre kevesebb rátermett pedagógus lesz, miközben egyre több beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyermek kerül a rendszerbe.

Burkolt pedagógus-óraszámemelés

Jelenlegi a pedagógusnak minimum 22 órát kell a gyerekek között eltölteniük, emellett órákra készülnek, dolgozatot írnak és javítanak, adminisztrálnak, szülőkkel tartják a kapcsolatot, továbbképzésre járnak, szabadidős programokat szerveznek, munkaközösségi és egyéb értekezleteken vesznek részt. Ezekkel a tanórán kívüli feladatokkal bőven kitöltik a heti 40 óra munkaidőt. Azzal, hogy a kormány növelni akarja a kötelezően iskolákban eltöltött munkaidőt, drasztikus többletterhet ró a kollegákra. Ráadásul ha növekszik a pedagógusok kötelezően a gyerekek körében eltöltendő ideje, akkor az intézményvezetők ezt kevesebb kollegával fogják ellátni, ami pedagógus elbocsátásokkal és hosszabb távon iskolabezárásokkal fog járni.

Államosítás, összevonás, politikai nyomás

Az alap- és középfokú oktatási intézmények állami kézbe vétele azt a célt szolgálja, hogy a kormány közvetlen befolyást szerezzen az iskolaigazgatók kinevezésében, ami a Kádár-korszak óta nem látott központosítást és politikai nyomást fog eredményezni. Emellett tovább folyik az MSZP-SZDSZ kormányok által megkezdett iskola-összevonás, illetve –bezárási hullám.

A Jobbik több mint harminc módosító javaslatot nyújtott be a parlamenti vitában, és sikerült elérnie, hogy a kétezer fő alatti települések megtarthassák iskoláikat. Szintén a Jobbik kezdeményezésére sikerült elérni, hogy az egész napos iskolák esetében az igazgatóknak a szülők kérésére ne kelljen mérlegelés nélkül felmenteniük a gyerekeket a délutáni foglalkozások alól. Így a cigány gyerekeket is kötelezni lehet a délutáni tanulásra, ami csavargás helyett leköti őket, és a szülőknek is segítséget jelent a munka mellett.

Az új törvény nem tartalmazza a felzárkóztató osztályok indításának lehetőségét sem, ami a Jobbik megítélése szerint visszalépés az erőltetett integráció irányába. Mivel a tankötelezettséget 16 évre csökkentették, ez azzal fog együtt járni, hogy olyan szakképzetlen és motiválatlan tömegek fognak kikerülni az iskolákból, akik vagy segélyből, vagy bűnözésből fognak megélni, vagyis a Fidesz újratermeli ezt a réteget.

Túlkoros óvodások

Tavaly a fizetős óvodák bejelentése borzolta a kedélyeket, majd jött az iskolaérettségi vizsgálat ötlete, amely lehetővé tenné, hogy a hetedik életévét betöltött gyermek még egy évet tölthessen az óvodában. Felmerül a kérdés, mi lesz akkor, ha a szakértői bizottság egy év múlva sem találja iskolaérettnek a gyermeket? Még egy évet az óvodában kell töltenie? Túlkoros, „nem iskolaérett” cigány kamaszok fogják terrorizálni az óvoda személyzetét és a kisebbségben lévő, évekkel fiatalabb magyar gyerekeket? Ezek a gyerekek pedig előbb-utóbb nyilván az általános iskola első osztályában fognak kikötni, mivel felzárkóztató osztály nem lesz.

Bentlakásos iskolarendszer

Abból kiindulva, hogy jelenleg a magyarországi oktatás képtelen szocializálni a cigány gyerekek nagy részét, és a cigány szülők egyre abnormálisabb mintákat adnak át utódaiknak, a Jobbik bentlakásos iskolákat hozna létre, amely megítélésük szerint az egyedüli járható út a cigány fiatalok társadalmi integrálásához.

E javaslat lényege, hogy a problémás gyerekek általános iskolás koruktól kezdve kollégiumi formában élnének az oktatási intézményben, ahonnan csak a pedagógusok által meghatározott időközönként térhetnének haza. A Zala megyei Csapin már működik ilyen bentlakásos iskola, az óvodás kortól a szakma megszerzéséig itt tanuló cigány gyerekek 90 százaléka elhelyezkedik a munkaerő piacon.

Az erőltetett integráció helyett a Jobbik a különböző képességű és szocializációjú gyerekek párhuzamos osztályokba helyezését javasolja a döntést pedig szakértők véleményére bízná.

A pedagógus joga az önvédelemre

A pedagógust mint közfeladatot ellátó személyt fokozott védelem illeti meg, de a törvényt nehéz betartatni, a híradások rendszeresen számolnak be tanárverésekről, ám ez csak a jéghegy csúcsa. Az új törvény a tanárok önvédelemhez való jogát sem biztosítja kellő mértékben, viszont kiemelten tiltja a tanulók emberi méltóságának megsértését, a testi és lelki fenyítést.

A Jobbik a szülői felelősségre is nagyobb hangsúlyt fektetne: aki nem teljesíti a gyermekével kapcsolatos nevelési kötelezettségeit, büntethető legyen.

Becsődölt Bologna-rendszer

Az új felsőoktatási törvény megtartotta a mára egyértelműen megbukott bolognai rendszert. Az alapképzés sok esetben teljesíthetetlen követelményeket támaszt a hallgatók elé, és a mesterképzésre sem készíti fel őket, így az egyetemek a színvonaltalan tömegképzés melegágyává válnak, az állam pedig értéktelen diplomákat finanszíroz.

A Jobbik szerint a mesterképzések sem szolgálnak az elitképzés helyszínéül, mindehhez hozzájárul az, hogy a kétszintű érettségi sem teremt minőségi szelekciót a felsőoktatásba jelentkezettek között. Az egész törvényt áthatja a megszorítás és a forráskivonás.

Burkolt tandíj

A kormány az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát is drasztikusan csökkentette, emellett pedig burkolt formában tandíjat vezettek be. Ezt Hoffmann Rózsáék úgy próbálják kommunikálni, hogy egy kalap alá veszik az ösztöndíjas és részösztöndíjas (valójában résztandíjas) hallgatókat, mintha mindkettő majdnem ingyenes lenne, miközben valójában a „részösztöndíjas” képzési forma nagyjából a jelenlegi költségtérítésesnek felel meg.

Emellett bevezetik az önköltséges képzést, amelyet csak a leggazdagabbak fognak tudni megfizetni, mivel a képzés díja legolcsóbb esetben is félévente több százezres, de inkább milliós nagyságrendű lesz. Ezzel a Fidesz a gazdagok kiváltságává teszi a felsőoktatást, a szegényebb családokat pedig a diákhitel felvételére biztatják, amely még jobban eladósítja majd a közép- és alsó osztályt.

Átpolitizált felsőoktatás

Az intézmények tekintetében ugyanaz a helyzet, mint a közoktatásban: ott az iskolaigazgatókat, itt a rektorokat fogja kinevezni a kormányzó párt, teljes mértékben átpolitizálva ezzel a felsőoktatást. Ennek megfelelően a szenátus jogköreiből is bőven csoportosítanak át a rektorhoz, hiszen azok megbízható káderek lesznek.

A törvény alapján egyértelmű, hogy intézményi integrációra is készülnek, ám ebben a kérdésben kizárólag a miniszter fog dönteni, az intézményeknek csak véleménynyilvánítási joguk van. A Jobbik ehhez kapcsolódóan tizennyolc módosító javaslatot nyújtott be, amelyből egyet sem fogadtak el. A Jobbik többek között lehetővé tette volna, hogy a hallgatók korlátlanul vegyenek fel tantárgyakat, és csak akkor kelljen fizetniük érte, ha nem végzik el azokat.

A Magyar Felsőoktatási és Akkreditáció Bizottságot (MAB) is teljesen átpolitizálják, és saját embereikkel töltik fel, így a jövőben az várható, hogy politikai döntés alapján fogják engedélyezni az egyes szakok indítását. Ráadásul a MAB döntési jogkörét kizárólag a doktori iskolákra korlátozzák, a többi esetben véleménynyilvánítási jogot adnak a testületnek.

Szakképzés

A szakképzési törvény nem a gyermekek, szülők és pedagógusok, hanem alapvetően a munkáltatók érdekeit tartja szem előtt. Ráadásul az oktatás-nevelést továbbra is drága és embertelen gigaintézményekben, a TISZK-ekben írják elő, erőszakos módon ráerőltetve az intézményekre a kötelező társulást, tönkretéve ezzel a kis közösségeket. Az ehhez kapcsolódó szakképzési hozzájárulási törvényt a Jobbik elfogadhatatlannak tartja, mivel szerintük sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem segíti a szakképzés előmozdítását. A nemzeti radikális párt ezért olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely megszüntette volna a kis- és közepes vállalkozások versenyhátrányát, a kormánytöbbség azonban ezt sem támogatta.

Összegzés

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy továbbra is káosz és megszorítás jellemzi az oktatást, a Fidesz közel kétéves kormányzása után csak egy dolog biztos: a bizonytalanság. Ide sorolható a pedagógusok óraszámának burkolt növelése, amely az utóbbi 10 évben 20 százalékot növekedett, miközben a tanárok és tanítók bérének reálértéke 40 százalékkal csökkent. A kormány nem hogy megfordította volna ezt a tendenciát, hanem az egykulcsos adóval tovább súlyosbította a helyzetet. A megszorítások közé sorolandó, hogy 54-ről 30 ezerre csökkentenék az államilag finanszírozott hallgatók létszámát a felsőoktatásban, miközben az iskolabezárások ugyanúgy folytatódnak, mint a szocialista kormányok idején.

B.J. – D.D.

barikad.hu