Hunok a bizánci seregben

Cikk Front kép - 280x185: 

Attila utódnépei nem tűntek el a történelem süllyesztőjében, hiszen még a 6. század folyamán is erős királyságokat alkottak a Fekete-tengertől a Kárpátokig húzódó hatalmas térségben.

Sőt, szomszédjaik, a perzsák és a bizánciak is mindig hozzájuk fordultak, ha hadjáratot akartak indítani, ismervén a hun lovasokban rejlő lehetőségeket.

Bizánci menetelés

I. Jusztiniánusz császár a hunokkal együtt harcolva szerezte vissza az egykori római területek jó részét. Attila utódai tetemes zsoldért cserébe a bizánciak mellett hadakoztak. Őket elsősorban nem a csillogó arany, hanem a bosszú éltette, hiszen végre bosszút állhattak az áruló gótokon, akik ármánykodása miatt esett szét Attila király hatalmas birodalma. A 527-ben trónra lépő fiatal bizánci császár célul tűzte ki a régi római területek újraegyesítését. Állandó hadsereget szervezett, melynek élére Beliszáriuszt, a trákok szülöttjét nevezte ki.

Ő már egészen fiatalon a császári testőrségben szolgált, majd 533-ban a fővárosban kitört zavargásokat ő verte le egy hun származású hadvezérrel, Mundusszal együtt. Jutalmul a császár a trák testőr lehetett a vandál háború főparancsnoka. Beliszáriusz nemcsak helyi, bizánci erőket vitt magával, hanem megnyerte Attila utódait, hogy vegyenek részt lovasaikkal a nagy hadjáratban. Az eseményről tudósító Prokopiusz a háborúk kapcsán gyakran emlegeti őseinket, akiket hol hunnak, hol masszagétának nevez. Utóbbiak a Kaukázusban élt szkíta népek voltak, akik az alánokkal alkottak szoros szövetséget. A hunokon belül kiváltságos szerephez jutotta, mert a csatában a hunok előtt vonulhattak fel és elsőként támadhattak az ellenségre.

A déli háború

533-ban Beliszáriusz elindult a vandálok észak-afrikai királyságába, mintegy 15000 embert vitt magával, amelyben hun lovasok alkották az egyik legütőképesebb erőt.

A krónikás két hun vezért név szerint kiemel, őket lehettek a hadjárat igazi hősei. Ajgan volt a reguláris hadsereg lovas parancsnoka, egyben Beliszáriusz testőre. A hadvezér a lándzsások közé sorolta be leghűségesebb emberét és rábízta a jobb szárny vezetését, ahol a hunok és más szövetségesek harcoltak. A bizánci sereg onnan 535-ben Szicíliába hajózott, ahol a hun lovasok parancsnoka, Kalazár bizonyságot tett bátorságról és vitézségről. Igaz, hogy ő nem tartozott Beliszáriusz testőrségébe, de a masszagéta és hun származású harcosra rábízták az illíri lovasok irányítását, szám szerint háromezer embert.

A gótok ellen

A vandálok felett aratott győzelem után Jusztiniánusz egyenesen az Appennini-félsziget ellen indította hadseregét, hogy megszerezze a keleti gótok feletti uralmat. Az ott folyó csatákban derekasan harcolt az illíri lovas kapitány, Mundusz, aki már egyszer szívességet tett a császárnak. Róla is úgy tudták, hogy barbár, vagyis idegen származású volt, elképzelhető, hogy a mai Délvidéken élő hunok között született. Ő nemcsak Itáliában, hanem Dalmáciában is harcolt a gótok ellen, lovas egységeket irányítva. Fiával együtt hősi halált haltak. Akkoriban keringett egy jóslat, miszerint, ha Mundusz meghal, megnyílik az út Líbia felé. Egy másik kiemelkedő harcos a hun Korszomanusz, Belisarius testőre volt, akiről Prokopiusz bátorsága miatt szinte ódákat zengett. Ő irányította a lovas erőket a Dunától délre terjeszkedő gepida-gótok erők ellen.

OB

barikad.hu