Izraeli katonai csapás részletei

Cikk Front kép - 280x185: 

Az International Herald Tribune cikkében a lehetséges izraeli légicsapások részleteit taglalja, többek közt a lehetséges irányokról, eszközökről és bevonható szövetségesekről.

NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE

2012-02-21

INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE

iht.com

Címoldalról induló, nagy terjedelmű cikkében a globális amerikai lap arról a meglepő jelenségről ír, hogy a volt kommunista országokban most kezdenek igazán szembenézni a múlttal. Így Lengyelországban, Bulgáriában, Macedóniában és Magyarországon is.  Megemlít egy lengyel szerző, Tadeusz Plazanski könyvének váratlan sikerét. Ő arról ír, hogy édesapját miként kínozták a kommunista titkosrendőrségen. A könyv címe: Állatok.

                                                           *          *          *

Egyre nagyobb fejfájást okoz Izraelnek a 70 napja éhségsztrájkoló 33 éves palesztin lelkiismereti fogoly, Hader Adnan. Mind több nemzetközi figyelem kíséri sorsát.

                                                           *          *          *

A lap igen alaposan mérlegeli az Irán ellen várható izraeli katonai támadás lehetőségeit, megszólaltatva magas rangú parancsnokokat és nyugállományú vezérkari főnököket. Izrael számára a legnagyobb problémát a nagy távolság jelenti. Bombázói három út közül választhatnak. Az északi út Törökország légterén, a déli Szaúd-Arábia fölött, a középső út Jordánia és Irak légterén át vezet. (Műhelyünk kizártnak tartja az északi út igénybevételét.) Izraelnek a bombázás megtételéhez és a gépek visszatérésére 3200 kilométerrel kell számolnia, ami a minimum. Ehhez jönnek még az esetleges körözések vagy a légi harcok miatti további mozgások. A zsidó államnak nincs elegendő üzemanyag-utántöltő repülőgépe, és nyilván arra számít, hogy az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot is belevonja a támadásokba.

FINANCIAL TIMES

ft.com

Gideon Rachman, a globális brit lap egyik vezető elemzője a Financial Times véleményrovatában az Irán elleni háborúba csúszás útjára oly könnyedén tévedt nyugati hatalmak gondolkodását bírálja. Megdöbbenti az, hogy Londonban és Párizsban Washingtonnál jóval könnyebb szívvel gondolnak egy esetleges izraeli támadásra és arra, hogy ők is beszállnak a háborúba. Azt hiszik, hogy a legutóbbi fejlemények egy ilyen támadás következményeit csökkentik. Az Egyesült Államok ugyanis kivonta csapatait Irakból, tehát Iránnak nincs mit ott támadnia. A szaúdiak teljesen a Nyugat mellett sorakoztak fel csakúgy, mint az öbölbeli államok. Csakhogy Irán ettől még csapásokat mérhet az Afganisztánban állomásozó NATO-csapatokra (nem kellene-e figyelmeztetnie a magyar kormánynak az ott állomásozó magyar katonákat a veszélyre, amely már másfél hónap múlva is bekövetkezhet, azaz áprilisban, amikor szakértők szerint már van esély az izraeli csapások megkezdésére?), megtámadhatja a Perzsa-öbölben lévő, a sejkségek tulajdonában lévő tengervíz-sótlanító berendezéseket. Ezzel egy időben a Nyugat egyesült fellépése Izraellel Irán ellen az arab tavasz által érintett országok népeit a militáns iszlamisták karjaiba kergetné.

Készítette az Ordosz műhely

(Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy szemlénkben a dőlt betűkkel megjelent részek kommentárt jelentenek.)

barikad.hu