Kárpátalján is kifogásolják a nemzeti jelentőségű intézményeket

Cikk Front kép - 280x185: 

Erdély és Délvidék után Kárpátalján is politikai szempontokat sejtenek a nemzeti jelentőségű intézmények összeírása mögött.

Elkészült a nemzeti jelentőségű intézmények listája az egész Kárpát-medencére vonatkozóan, jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Ennek lényege, hogy ezek az intézmények nem pályázatok útján, hanem kiszámítható módon részesülnek majd támogatásban. Kifejtette, akik kiszámítható partnerek a nemzetstratégia tekintetében, azok kiszámítható, speciális finanszírozást fognak kapni.

„Mostohalistán” az ungvári, munkácsi, jánosi és técsői diákok

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai helyettes államtitkára elmondta: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) kérték fel, határozza meg azt a kritériumrendszert, ami alapján ebbe a körbe be lehet kerülni. A Máért tagszervezeteitől pedig azt kérték, javasoljanak intézményeket. Az elvárt kritériumok között említette, hogy egy adott intézmény mennyire szolgálja a közösség megmaradását, a magyar nyelv terjesztését, az autonómiát, a helyi közösségek gyarapodását. Feltétel volt még, mennyire stabil, kiszámítható a működése, tud-e pluszforrásokat bevonni. Az érintett intézmények normatív alapon kapnak támogatást egy-egy költségvetési évben, és nem a nyílt pályázati rendszereken kell eseti jellegű forrásokat kérniük. Olyan intézményekről van szó, amelyek régóta léteznek, és a remények szerint még sokáig működni fognak, ismertette a helyettes államtitkár. Az intézmények listáját minden évben áttekintik, kerülhetnek fel rá újak, és kerülhetnek le is a listáról. A támogatásokat már az idei évben eszerint folyósítják. A pontos összeg a szükségletektől és az intézménytípustól függően eltérő, a döntést a Bethlen Gábor Alap bizottsága várhatóan heteken belül meghozza.

A nemzeti jelentőségű intézmény státuszt még az előző magyar kormány regnálása során hozták létre. Kárpátalja esetében hat kategóriát állapítottak meg. A támogatottak listáját és a támogatás összegét mellékelt táblázatunkban ismertetjük.

A nemzeti jelentőségű intézmények új listájára 12-en kerültek fel. A lajstromból leginkább talán a korábbi tevékenységéről egyáltalán nem vagy alig ismert Géniusz Jótékonysági Alapítvány lóg ki. Tavaly azzal vétette magát észre, hogy hárommillió forintot nyert a „Hagyományőrzés és kul­túridentitás fejlesztése Kárpátalján” fantáziacímű pályázata. Az „Összefogással a kárpátaljai magyar sporttehetségekért” programjára szintén 3 millió forintot  nyert a Bethlen Gábor Alaptól. Az alapítvány elnöke Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke.

Ugyanakkor nem is azokkal van a legnagyobb gond, amelyek felkerültek az új listára, hanem azokkal, amelyek hiányoznak róla.

– Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elkészített egy javaslatcsomagot, s egyben részletesen meg is indokoltuk ajánlásainkat – mondja Gajdos István, a szervezet elnöke. – A legszembetűnőbb, hogy Budapest nem tartja nemzeti jelentőségű intézménynek az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Karát, illetve a Hungarológiai Központot és a Munkácsi Állami Egyetem magyar tagozatát. Holott a Semjén Zsolt által említett feltételeknek – például a közösség megmaradása, gyarapodása, a magyar nyelv terjesztése – mindkettő régóta megfelel. A stabil, kiszámítható működésük ugyancsak megkérdőjelezhetetlen. Az, hogy mégsem kerültek fel a listára, nemcsak országos szövetségünk, hanem elsősorban az ott tanuló magyar gyermekek, illetve szüleik számára felháborító. A hivatalos Budapest úgy tett különbséget a felsőoktatási intézmények s ezzel az ott tanuló magyar diákok között, hogy az UNE ráadásul magasabb akkreditációval rendelkezik, mint a beregszászi főiskola.

Mint azt Gajdos István elmondta, javaslataik közül a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és a Szolyvai Emlékparkbizottság bekerült a nemzeti jelentőségű intézmények közé. A döntéshozók az ungvári egyetem magyar kara és a munkácsi magyar tagozat mellett az Ungvári Drugeth Gimnáziumot, a beregszászi Bethlen Gábor Gimnáziumot, a jánosi líceumot, a Bereg-vidéki Múzeumot vagy a Tiszapéterfalvai Képtárat már nem tartották erre érdemesnek. Az is feltűnő, hogy a bekerült intézmények egyelőre azt sem tudják, mekkora támogatásra számíthatnak.

Líceum és lícem...

A református líceumokat továbbra is nemzeti jelentőségűnek minősítették. Megdöbbentő módon azonban a técsőit nem!

– A döntés után nehéz valamit is mondani – mondja Ambrus Pál igazgató. – Intézményünk tulajdonosa a református egyház, alapítója az állam, a költségek döntő részét az utóbbi állja. Amellett, hogy a többi líceumhoz hasonlóan a keresztyén értékrend szerint tanítjuk a diákokat, már csak a földrajzi fekvésből adódóan is különös hangsúlyt helyezünk a szórványgondozásra. Ebben eddig támogattak is bennünket.  A szétszórtságban élő nemzettársakkal való törődést a jelenlegi magyar kormány korábban a Kárpát-medencei viszonylatban is kiemelkedő fontosságúnak ítélte. Ám most valamiért ezzel ellenkező döntés született. Most már sem intézményünk, sem az ezzel kapcsolatos program nem számít „nemzeti jelentőségűnek”…

Sajtókiadványok - kimaradtak

Kárpátaljáról elvileg különböző sajtókiadványok is felkerülhettek volna a listára, hiszen kisebbségi létben különösen meghatározó szerepük van az identitás és az anyanyelv megőrzésében, a magyar kultúra ápolásában és terjesztésében. Ráadásul sem a 92 éves múltra visszatekintő Kárpáti Igaz Szó, sem a 16 éve megjelenő Kárpátinfó, sem a 12. évfolyamába lépő Kárpátalja nem részesül ukrán állami támogatásban. Nem az ördögtől való gondolat, hogy egy vagy több médium nemzeti jelentőségű intézmény legyen, hiszen Délvidékről a Pannon TV megkapta ezt a státuszt.

A tájékoztatón elhangzottak szerint az intézmények listáját minden évben áttekintik, kerülhetnek fel rá újak, és kerülhetnek le is a listáról. Az előbbi jó hír azoknak, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak. Ám az, hogy le lehet kerülni róla, merőben furcsa. A státuszt ugyanis éppen azzal a céllal hozták létre, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények működése hosszú távon is kiszámítható legyen, biztos alapokon álljon. Vajon mit kell „elkövetni” ahhoz, hogy az évi normatív támogatás nyújtotta stabil háttér ellenére egy intézmény már ne legyen nemzeti jelentőségű?...

 
kiszo.hhrf.org - barikad.hu