Kepler 22b – Az új Föld?

A Kepler nevű űrteleszkóp 2009-óta figyeli, hogy a Tejútrendszerben a csillagok körül mennyire gyakoriak a lakható zónán belüli földszerű bolygók, melyeken akár az élet is lehetséges. A NASA nemrég jelentette be, hogy felfedeztek egy valószínűleg ilyen bolygót. Bár sok még a kétely, és rengeteg vizsgálatra van szükség, azonban a jelek biztatóak.

Kit ne foglalkoztatna, hogy mi van a világűrben? Van-e élet rajtunk kívül is még valahol? Ha csak a jövőnkre gondolunk – bár nem a közeljövőre –, könnyen lehet, hogy más bolygóra kell majd költöznünk. Ha korai is az öröm, az biztos, hogy jó úton járunk a világegyetem felfedezésében, távolabbi környezetünk megismerésében. A NASA 2009-ben első ízben indított el olyan missziót, melynek az a célja, hogy a Földhöz hasonló bolygókat találjon. Majd nemrégiben hivatalosan is bejelentették, hogy a Kepler űrteleszkóp segítségével először sikerült felfedezniük egy olyan Földhöz hasonló bolygót, mely alkalmas lehet a rajta való élet kialakulására is.

A Kepler 22b kódjelű bolygó létezése akkor nyert bizonyítást, amikor az amerikai csillagászok harmadszorra is megfigyelték, ahogy elhalad a saját napja előtt, mely csillag Kepler 22 néven fut. William Borucki, a Kepler vezető kutatója szerint a Kepler 22b 600 fényévre található a Naprendszertől. Mérete a Földnek körülbelül a 2,4-szerese, és a saját Nap-szerű csillaga körüli pályáját 290 nap alatt járja be. Bár ez még önmagában nem ad sok lehetőséget az élet kialakulására, azonban a felszínen lévő hőmérséklet a számítások szerint, amennyiben a klasszikus értelemben vett felszínnel rendelkezik, és nem például egy gázbolygó, 21-22 °C körül lehet. A szerkezetét és a tömegét még nem sikerült megállapítani, de a tudósok szerint az sem kizárt, hogy jég, vagy rögtön óceán borítsa a felszínt. Ha ez így van, az élet kialakulása már nem áll olyan messze a lehetetlentől.

Lakható bolygókat – mely besorolásként is létezik – már találtak ugyan, de azokon vagy szélsőséges hőmérséklet uralkodott, vagy pedig fehér törpék körül keringtek. A Kepler-Kepler 22b távolság nagyjából 15 százalékkal kevesebb, mint a Föld-Nap között lévő, ám a Kepler 22 fényereje 25 százalékkal alacsonyabb a Napénál.

A Kepler űrteleszkóp

Jelenleg a 2009. március 7-én felküldött, és azév május 13-tól szolgálatot teljesítő teleszkóp által megfigyelt, de tudományosan még meg nem erősített bolygók száma 2325. Ezekből 208 hasonló méretű a Földhöz, 680 szuperföld, 1180 Neptunusz, 203 Jupiter méretű és 55 még annál is nagyobb. A lakhatósági zóna azt jelenti, hogy az azon belüli bolygón a hőmérséklet megengedi, hogy a víz folyékony állaggal és stabilan a felszínen maradhasson. A zóna kritériumait nemrég szigorították, így jelenleg 48 olyan égitest van, mely bizonyításra vár, de egyébként megfelelnének. A Kepler űrteleszkóp úgynevezett okkultációs módszert használ. Ennek az a lényege, hogy amikor a megfigyelt exobolygó elhalad saját csillaga előtt, akkor az annak a fényességét befolyásolja, mert kitakarja korongjának egy részét. A készülék ezeket a fényesség-csökkenéseket figyeli folyamatosan. A Kepler egyébként asztroszeizmológiai megfigyelést is végez, a csillagok belső szerkezetét segít elemezni az abban keletkező hanghullámok segítségével.

Hova tovább?

Hogy mit fog még hozni az űrkutatás, nehéz megmondani. Előbb-utóbb komolyabbnál komolyabb felfedezések jönnek, és ki tudja, egyszer talán még más élőlényekkel is találkozhatunk kutakodásunk során. Persze nem kell hinni benne, hogy nem vagyunk egyedül, hiszen ezt biztosra sem lehet mondani. De a világűrben, a számunkra felfoghatatlan végtelenségben mi olyan kis apróságnak számítunk, hogy nehéz elképzelni egyediségünket. A tudomány minden ágon rohamosan fejlődik, így a csillagászat is egyre sűrűbben fog felfedni olyan dolgokat, melyeket eddig csak talán sejtettünk, mindössze játszottunk a gondolatával.

Harmati András

Az írás megjelent a Bar!kád hetilapban.

barikad.hu