Commedia dell’arte - Tudósítás a Gárda-tárgyalás I. felvonásáról (videóval+fotókkal frissítve!)

A galéria megnyitásához kattintson a képre!

Szerda délután 14 órakor megkezdődött a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását célzó per a Fővárosi Bíróságon.

A kezdés előtt már egy órával megbénult a gyalogos közlekedés a Markó utcában. A Bíróság előtti járdát kordon védte az úttesttől, így a gárdisták, szimpatizánsok és a sajtó képviselői kénytelenek voltak a Hivatallal szemben lévő középiskola előtt várakozni. Mindezt a diákok nagy örömére, akik fürtökben lógtak az ablakokban és a Gárda főkapitányának „Adjon az Isten!” köszöntését és a dörgő „Szebb jövőt!” választ tapssal kommentálták.

Nem volt azonban ilyen lelkes a főállású antigárda-kommandó, vagyis az OCÖ öt tagja, az oszlopok és autók mögüli kukucskálásra specializálódott Kolompár Orbánnal az élen. A gárdisták által „rettegésben tartott” cigány vezetők 13.15-kor már élénken telefonálgattak a szomszéd utcában, talán erősítésre várva. Erősítés azonban ma nem érkezett. Hétköznap lévén a buzgó antirasszista kisebbségiek valószínűleg nem tudtak elszakadni a munkahelyükről...

A rendkívüli érdeklődés ellenére a Fővárosi Bíróság egyik legkisebb helyiségét jelölték ki a tárgyalás lefolytatására. A folyosón öt perc alatt elfogyott a levegő, így akinek sikerült bejutnia a terembe, friss oxigénnel jutalmazhatta magát. Érthető volt hát a tolongás, egymás sarkát taposták újságírók és érdeklődők. Végül a kamerával rendelkezők bemehettek, a többség azonban csak kívülről nézhette az ajtót, tekintettel arra, hogy a bírósági teremőr szabta meg a beengedhető létszámot. A kinti események azonban legalább olyan izgalmasak voltak, mint a tárgyalóteremben zajlók...

Kolompár Orbán ugyanis a testmagasságából adódó – jelen esetben – előnyét kihasználva megpróbált egy termetes gárdista lábai között beosonni a terembe. Nem sikerült. A fiaskón felháborodva, de igen leleményesen, felmászott egy padra és a magasból kiáltozott fejhangon a gárdistáknak:
-Fasiszták! Mit akartok itt?! Takarodjatok innen! Én a cigányság érdekeit védem, jogom van bemenni! (Ez nem vicc! Szó szerint ez hangzott el!-a szerk.)

Hamarosan azonban megtapasztalhatta, hogy ez itt most nem Pétervására, jelen esetben csak a személyi igazolványát van joga elővenni, s társaival (köztük a kormányszóvivő, Daróczi Dávid apjával) együtt az odaérkező rendőröknek bediktálni a személyes adatait. (Eközben egy jelenlévő szimpatizáns hölgy elmondta, hogy korábban a cigányok egyikével szóváltásba keveredett, aki alkoholos lehelettel tett utalást arra, hogy ha akadékoskodik, előveszi a hímtagját. A hölgy inkább odébbállt...)

A rendőrök nagyon higgadtan és korrekten oldották meg a helyzetet. Hogy az etnikai arányok kiegyenlítődjenek (nehogy az OCÖ holnap a kisebbségi ombudsmanhoz forduljon), négy gárdistát és a Jobbik szervezési igazgatóját is igazoltatták, ezzel a folyosón helyreállt a rend.

Eközben a tárgyalóteremben megkezdődött a per. A bírónő bevezetőjében köszöntötte az egybegyűlteket „ma, április 14-én!” (a tárgyalás eredeti időpontja lett volna – a szerk.). Hamar kijavították, de e tény elég beszédes abból a szempontból, mennyire nem bevett szokás az ilyen „rapid” eljárás a joggyakorlatban.

Dr. Öcsödi Ágnes ezután felolvasta a Fővárosi Főügyészség keresetét, melyben olyan „komoly” kifogásokkal élt felperes, mint:
- a Magyar Gárda Egyesület nem kulturális szervezet, hisz az Alapító Nyilatkozata felesketett és besorozott gárdistákat említ, akik menetelnek, egyenruhát viselnek, becsületkódexük van, amely ráadásul olyan, a kulturális jelleggel összeegyeztethetetlen szavakat tartalmaz, mint vitézség, lovagiasság. (Enyhe derültség a jelenlévők és a sajtó munkatársai körében.)

- 2007. december 9-én a Magyar Gárda Tatárszentgyörgyön cigányellenes demonstrációt tartott. A rendezvény a cigányságban félelmet ébresztett. A felvonulás rasszista színezetű volt, s az ilyen kirekesztő nézetek, rasszista eszmék terjesztésére nemzetközi egyezmények alapján nem hozható létre egyesület.
Említi továbbá, hogy a tatárszentgyörgyi menetelés célja az elrettentés volt. Most, csírájában kell elfojtani az ilyen jellegű szerveződéseket, mert ezekből a masírozásokból a későbbiekben még akármi is lehetne/lehet/lehetett volna...

Persze, ez kívülállóként, jogban járatlan ésszel is csak feltételezés, légből kapott, kényszer szülte és meglehetősen gyenge érvelés, de szegény ügyész úrnak muszáj volt valamivel előrukkolni. (- a szerk.)

Dr. Gaudi Nagy Tamás, a Magyar Gárda Egyesület (MGE) védője közel egyórás, jól felépített beszédében visszautasította az ügyészség vádjait. Kifejtette, hogy a MGE nem azonosítható a Magyar Gárda Mozgalommal, csupán hasonló eszmeiségűek és együttműködnek. A különbözőséget támasztja alá az is, hogy a két szervezet, csoport tagsága között nincs átfedés. Sérelmezte, hogy az ügyész kiragadott a Gárda Mozgalom történetéből egy pillanatot, a tatárszentgyörgyi demonstrációt, s nem egészében nézte annak eddigi tevékenységét. Ráadásul – érvelt tovább Gaudi -, Tatárszentgyörgyön sem hangzott el semmi olyan, ami indokolná az állam ilyen súlyú beavatkozását a civil társadalom életébe.

A Gárda védője szerint ugyanis Tatárszentgyörgyön emberek éltek törvényben foglalt véleménynyilvánítási és gyülekezési jogukkal, amelyet megtehettek, még ha az ott elhangzottak nem is voltak mindenki számára szimpatikusak. De ilyen megosztó jellegű rendezvények a nyári melegfelvonulások, a Kendermag Egyesület piknikjei, vagy egyesek keresztényellenes megnyilvánulásai is, mégsem emel az állam kifogást e jelenségekkel szemben.

Dr. Gaudi kitért az ügyészség által kifogásolt cigánybűnözés szó használatára is. Kiemelte, hogy a cigánybűnözés a kriminológiában létező fogalom, amelyet mind a mai napig széles körben használnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, ha a cigánybűnözés szót az internetes keresőbe írjuk, 130 ezer találatot kapunk. (Ismét kisebb derültség a teremben.)

A tárgyalás utolsó szakaszában az ügyészség kérésére a jelenlévők megnézték a tatárszentgyörgyi rendezvényről készült felvételeket.
A bemutatott videó azonban úgy tűnt, inkább a védelmet erősítette, hiszen abból egyértelműen kiderült, hogy a felszólalók egyetlen rasszista vagy sértő megjegyzést sem tettek, csupán a bűnözés, azon belül a cigánybűnözés ellen emelték fel a szavukat.

A videó végén látható volt, amint egy cigány származású személy is felszólal a Gárda cigányellenesnek titulált rendezvényén, de mivel ez már nem segítette volna a vádat, érdekes módon itt a felvétel hirtelen véget ért. (Újabb derültség a sorok között.)

A bírónő 17.15-kor fáradtan zárta le a maratoni hosszúságú tárgyalást, végül kitűzte a következő fordulót május 19-ére.

Mivel az OCÖ képviselői még nem akartak hazamenni, így a jelenlévő Für Lajosnak, Morvai Krisztinának, Gaudi-Nagy Tamásnak, az alperest képviselő Vona Gábornak és több Gárda-alapítónak a folyosón várakozó gárdisták segítettek zavartalanul kijutni az épületből.

A Markó utcában Für miniszter urat a Gárda vigyázzállásban várta, aki „Adjon az Isten!” köszöntéssel viszonozta a gesztust. (Természetesen a dörgedelmes válasz itt sem maradt el.)

Vona Gábor rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a gárdisták gyűrűjében, ahol egyértelműen sikerként értékelte a tárgyalás első napját, mivel - mint mondta - nem teljesült a hatalom és az OCÖ vágya az azonnali betiltásról. Vona megköszönte a Gárdának a nagy létszámú és fegyelmezett jelenlétet. „Olyan társadalmi erő és bázis áll mögöttetek, hogy ti, a Magyar Gárda feloszlathatatlanok vagytok!” – búcsúzott az alapító.

Végül Dósa István főkapitány köszönte meg bajtársainak a kiállást, és mindenkinek baleset- és atrocitásmentes hazautat kívánt.

Folytatás május 19-én. Mi ott leszünk!

barikád.hu