Chrudinák Alajos 70. születésnapját ünnepelte

Chrudinák AlajosChrudinák Alajos a magyar televíziózás koronázatlan királya. Filmjeiben magyar szemmel kutatta az igazságot. 1968-2004 között mintegy 170 riportfilmet készített, közöttük számos készült Közel-Keleten és Erdélyben. Oknyomozó riportfilmjeivel fényes példát mutat az utódoknak - mondta Koltay Gábor filmrendező Chrudinák Alajos 70. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi eseményen 2007. március 27-én Budapesten a Polgárok Házában.

A magyar televíziózás egykori sztárját, - akit később többször kitiltottak saját műsorából a Panorámából, majd száműzték Távol-Keletre -, politikusok, művészek, neves közéleti személyiségek köszöntötték.
A magyar televíziózás nagy alakjáról megtudtuk: pályafutása kezdetén kitiltották az ország összes egyeteméről, majd a Rádió szerkesztő riportereként kezdte pályafutását. 1974-1994 között a Magyar Televízió külpolitikai osztályának főszerkesztője. Egyik legnézettebb műsora volt a Panoráma. Bejárva a világot és Távol-Keletet, "bérelt helyük volt a halál mellett" - mondta munkájukról Janovitz Attila rendező kolléga. Jelenleg a televíziózás kiváló alakja Mátracserpusztán él.

Lovas István újságíró Brüsszelből köszöntötte az ünnepeltet. Levelében hangsúlyozta: sajnos a jobboldali kormány idején sem ismerték el kellőképp Chrudinák munkáját. Sugár András kijelentette: Chrudinákot nem merték kirúgni, de minél messzebbre száműzték. Pályafutásuk összegzéseként megállapította: a középszerű ösztönszerűen irtózik a kiválótól. Őket sokszor elérte e középszer gyűlölködő hulláma.

Már a fejét fogta52 esztendővel ezelőtt találkozott Szűrös Mátyás először Chrudinákkal Moszkvában, ahol mindketten egyetemi tanulmányaikat végezték. Noha nem ismert, 1956-ban üléssztrákjot szerveztek a szovjet katonai beavatkozás ellen az ott tanuló magyar diákok.
Pozsgay Imre szintén lelkes nézője volt a Panorámának. Véleménye szerint Chrudinánknak nemcsak a Távol Keleten kellett kapkodnia a fejét a golyózáporoktól, de itthon is állandó veszélynek volt kitéve. Bátor helytállását bizonyítja: amikor megjelent Duray Miklós: Kutyaszorító című könyve Csoóri Sándor előszavával, - mely miatt a jeles költőt szilenciumra ítélték -, Chrudinák tiltakozásul e címen mutatta be akkor készült filmjét. - Ha ismét elérkezik Magyarországon az "okos politika" ideje, eljön Chrudinák "kizsákmnyolása" is - mondta viccesen Pozsgay.

Lezsák Sándor a rendszerváltó lakiteleki sátor felállítója felidézte az 1976-os lakitelki könyvbarát klub-eseményét, melyre meghívták a neves televíziós személyiséget is, mely eseményről felvételt hozott az ünnepeltnek. Továbbá a lakiteleki bor mellett átadta azt az Emléklapot, melyben köszönetet mondanak Chrudinák állhatatos, bátor helytállásáért, melyet aláírtak azok a közéleti személyiségek, akik 1987-ben megalakították a Magyar Demokrata Fórumot: Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba és Lezsák maga.
Tőkés László református püspök "háláját hozta" az estre. Felidézte a Panoráma jelentőségét a romániai forradalom idején. Mint mondta, Temesváron tudták fogni a Panorámát, s mindig várták a következő adást, mígnem egyszer arról értesült az akkor még református tiszteletes, hogy a következő adásban a vele készült beszélgetés hangzik el a romániai falurombolásról. Az interjút egy kanadai-francia tévé-stáb készítette, ám a mondandó keménysége és bátor hangvétele miatt nem merték levetíteni a filmet. Chrudinák Alajos helytállása kellett ahhoz, hogy a film közzététele után a világ tudomást szerezhessen a romániai diktatúráról, s ennek következményeként megbukjon a Ceausescu-rezsim.

A születésnapi esten fellépett többek között Ferencz Éva énekművész, a Kormorán együttes énekesei: Géczi Erika és Tóth Renáta, továbbá Rácz Feri és bandája Hatvanból.

Frigyesy Ágnes
(fidesz.hu - barikád.hu)