Büntethető a rasszizmus és a revizionizmus

Az Európai Unió 27 országának igazságügyi minisztere Luxemburgban megállapodott abban, hogy a rasszizmus és a revizionizmus büntethető lesz az unió országaiban, de az egyes államoknak nem kötik meg a kezüket abban, hogy csak korlátozott esetekben alkalmazzanak büntető szankciókat.

Öt év tárgyalás után a kerethatározat minimális közös szankciókat vetít előre a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdésére. Ennek értelmében az egyes államoknak egytől három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetnek bárkit, aki faji, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy etnikai eredet alapján személyek egy csoportra vagy egy ilyen csoport egy tagja ellen erőszakra bujtogat.

Ugyanilyen szankciók sújthatnák azokat, akik a népirtás bűnét, az emberiség elkövetett bűnöket vagy háborús bűnöket nyilvánosan védelmükbe vennék, azokat tagadnák vagy durva módon kisebbítenék. Olyan bűnökről van szó, amelyeket a Nemzetközi Büntetőbíróság ilyen bűnökként határozott meg, valamint amelyek szerepelnek a nürnbergi törvényszék kartájában.

Annak ellenére, hogy ezt a szöveg nem említi, az vonatkozik a holokausztra és a ruandai népirtásra. Az Egyesült Királyság, Írország és Skandinávia ragaszkodott ahhoz, hogy a határozat ne érintse a kifejezés szabadságát. Így az elfogadott szöveg szerint mindez csak akkor büntethető, ha valaki egy csoport elleni erőszakra vagy gyűlöletre uszít. Megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy a revizionisták minden súlyosabb következmény nélkül továbbra is tagadhatják a népirtást azon országokban, ahol ez nem büntetendő.

A magyar kormányt képviselő Rétházi György igazságügyi miniszter lapunknak elmondta: Magyarország számára a megállapodás elfogadható volt. Hozzátette: a kerethatározat első és második bekezdésébe bekerült a véleménynyilvánítás szabadsága és az alkotmányos hagyományokra való hivatkozás, ami lehetővé teszi hogy az egyes tagállami szabályozásnál erre tekintettel legyenek.

Arra a kérdésre, hogy mi volt a magyar álláspont a balti országok azon követelésére, hogy a sztálini bűnök tagadását is szankcionálják, a miniszter elmondta: A magyar kormánynak ezzel kapcsolatban nem volt álláspontja: nekünk mindegyik megoldás megfelelt. Elmondta azt is: Litvánia mintegy három hetes parlamenti fenntartást kért, mert a nyilatkozattal kapcsolatos kompromisszumos szöveget vissza kell utalni a parlamenthez, hogy az ottani törvényhozók döntsék el, vajon ez megfelel-e nekik vagy sem.

Anda Catlaka, Lettországnak az Európai Unió melletti állandó képviseletének sajtótitkára lapunknak elmondta, hogy kormánya teljes mértékben osztja azt a nézetet, amely szerint a népirtás bűntettét, az emberiség elleni, illetőleg a háborús bűnöket mélyen el kell ítélni függetlenül attól, hogy azokat a II. világháború idején az európai tengelyhatalmak vagy a közép- és kelet-európai kommunista rezsimek követték-e el. Hozzátette, a rigai kormány feltétlenül szükségesnek tartja az ilyen bűnök egyenlő kezelését függetlenül attól, hogy milyen totalitariánus rezsim követte el azokat.

Lovas István, Brüsszel
(Magyar Nemzet)