Megéri frakcóhoz tartozni az EP-ben

Képviselőcsoport létrehozásához az új szabályok szerint az összesen 736 fős EP-ben legalább 25 képviselő szükséges, akiknek legalább hét tagállamot kell képviselniük.

Az Európai Parlamentben (EP) a képviselők politikai - tehát nem nemzeti - hovatartozás alapján frakciókba tömörülnek. A hivatalos EU-terminológia szerint a frakció magyar elnevezése képviselőcsoport, angolul political group. A képviselőcsoporton belül az azonos nemzethez tartozó képviselők alkothatnak úgynevezett delegációt.

Képviselőcsoport létrehozásához az új szabályok szerint az összesen 736 fős EP-ben legalább 25 képviselő szükséges, akiknek legalább hét tagállamot kell képviselniük. Vannak képviselők, akik egyik képviselőcsoportnak sem tagjai, ők függetlenek.

Most, az általános EP-választások után a frakciók újra alakulnak, illetve új frakciók is alakulhatnak, figyelembe véve a "25 fő hét országból" elvet. E kritériumnak folyamatosan kell teljesülnie, egyébként a frakció megszűnik - így szűnt meg az előző ciklusban a radikális jobboldali frakció az olasz neofasiszták és a Nagy-Románia párt összeveszése miatt -, de "átigazolásokkal" bármikor alakulhat új frakció is.

A 2009-es EP választási eredmények alapján elvileg közös frakciót hozhat létre a nagyon hasonló vonalon mozgó Brit Nemzeti Párt, a Flamand Érdek, az Osztrák Szabadságpárt, a bolgár Ataka, a francia Nemzeti Front, a lett Szülőföld és Szabadság, és az olasz Északi Liga, valamint a Jobbik. Ezzel a két kritérium közül az egyik, a minimum 7 ország teljesülne, és a 25 képviselőnek is csak egy híja volna, de a szintén hasonló gondolkodású litván, illetve finn pártokkal összefogva már ez is teljesülhet. Azt azonban a Jobbik már több alkalommal is leszögezte, hogy a szélsőségesen magyargyűlölő Nagy-Románia Párttal, illetve Jan Slota Szlovák Nemzeti Pártjával semmiképp sem ülnek közös frakcióba.

Mit jelent frakcióhoz tartozni?

Röviden összefoglalva: kevés kötöttséget, és sok lehetőséget. A képviselőcsoporthoz tartozás azzal jár, hogy a képviselő politikai lehetőségei szélesebbre nyílnak, hiszen valamilyen álláspont plenáris elfogadtatására jóval nagyobbak lehetnek az esélyei. Ha az első körben meg tudja nyerni az ügynek saját frakciótársait, akkor attól fogva a kérdés már a frakciók közötti egyeztetés tárgya.

Azokat a témákat, amelyekkel az EP-nek foglalkoznia kell, a frakcióelnökök megbeszélésén elosztják az egyes frakciók között, vagyis kijelölik, hogy adott témában mely képviselőcsoport melyik tagja lesz az úgynevezett jelentéstevő. Ő aztán "beleássa magát" a témába, előterjeszti jelentéstervezetét, amelyet megvitat a saját frakciója, majd a megfelelő parlamenti szakbizottság, ahol a többi frakció is véleményezi a tervezet. Ezután, a szakbizottsági álláspont figyelembe vételével kerül a jelentés a plenáris ülés elé. Sajátos terminológiai megoldás, hogy "jelentés" alatt nem csupán - és nem is elsősorban - helyzetjelentést, valamilyen probléma körüljárását kell érteni, hanem a határozati javaslatokat is, legyenek azok akár a tagállami kormányokat képviselő tanáccsal úgynevezett együttdöntési eljárásban elfogadandó uniós irányelvjavaslatok, akár saját kezdeményezésű "véleményadó jelentések", állásfoglalás-tervezetek.

Ha egy képviselő nem tartozik egyetlen képviselőcsoporthoz sem, jóval kisebb az esélye arra, hogy kijelölik jelentéstevőnek. A jelentéstervezetekhez a frakciók módosító javaslatokat nyújthatnak be - itt is nagyobbak a frakciótag képviselők lehetőségei, mint azokéi, akiknek magányosan kell szövetségest keresniük. A plenáris vitában is előnyt élveznek a frakciótagok, hiszen a felszólalási időkeret zömét az egyes képviselőcsoportok osztják el saját tagjaik közt, a függetleneknek minimális idő jut. Valamennyit enyhít a helyzeten a napirend előtti egyperces felszólalás, illetve szavazás után az elfogadott indítványok esetében az úgynevezett szavazatmagyarázás lehetősége, vagyis a képviselő saját álláspontjának rövid megvilágítása.

A parlamenti szakbizottságok elnöki tisztségeinek elosztása is értelemszerűen a képviselőcsoportok közötti megállapodás alapján történik. A politikai szempontokon túl a frakcióhoz tartozás olyan előnyökkel is jár, hogy egy képviselőcsoport nagyobb eséllyel foglalhat le tanácskozó termet, rendelhet meg tolmácsolást több nyelven, ha valamilyen értekezletet akar szervezni.

A képviselőcsoportok külön pénzt is kapnak tevékenységük ellátásához. Az összeget évente állapítják meg, annak alapján, hogy január elsején hány tagja volt a képviselőcsoportnak, és e tagok összesen hány hivatalos EU-nyelvet képviseltek. A tolmácsok és fordítók ugyanis tetemes költséget jelentenek.

Az így kapott alapot a frakció egyfelől titkárság működtetésére, másfelől az uniós ügyekkel kapcsolatos politikai, illetve tájékoztató tevékenységre fordíthatja. Nem szabad olyasmire költeni, amit más uniós pénzalapból finanszíroznak; nem fordítható választási kampánycélokra vagy európai szintű politikai pártok támogatására, valamint nem lehet belőle ingatlant vásárolni. A felhasználást szigorúan ellenőrzik, az előző évi felhasználásról szóló auditált jelentést április 30-ig be kell nyújtani. Ezt az interneten is közzéteszik. A szabályellenes módon felhasznált pénzeket vissza kell fizetni.

Tavaly összesen 51.660.000 euró volt a képviselőcsoportoknak juttatott éves keret. Ebből a legnagyobb összeget a legnépesebb képviselőcsoport, a néppárti frakció kapta. A 19.457.497 euró, figyelembe véve, hogy 288 tagja volt a frakciónak, egy frakciótagra vetítve 67.561 eurónak felel meg. A 215 tagú szocialista frakció 14.417.267 eurót, vagyis egy frakciótagra vetítve 67.057 eurót kapott. A legkisebb frakció a Függetlenség/Demokrácia nevű képviselőcsoport volt, 24 taggal és 1.621.041 euróval, vagyis egy frakciótagra vetítve 67.543 euróval. Mindehhez képest a 29 független képviselőnek összesen 1.138.598 euró, vagyis egy főre számítva 39.262 euró maradt.

dunatv.hu-barikád.hu