Hegedűsné Kovács Enikő: „Megette a fene azt a politikát, ami nem az isteni alaperkölcsökre épül”

Hegedűsné Kovács EnikőHegedűsné Kovács Enikő építészmérnök, a Jobbik stratégiai fontosságú önkormányzati kabinetjének a vezetője. 2002 óta önkormányzati képviselő Budakeszin, 2006 óta a Pest megyei város alpolgármestere, a helyi közélet markáns és meghatározó szereplője. Férje, ifj. Hegedűs Loránt református lelkész hosszú ideje a nemzeti radikalizmus közismert alakja.

barikád.: Építészmérnök, alpolgármester, a Gárda mellett kiálló családanya. Közéleti szerepvállalásaival mostanság ismerkedik a publikum, családi hátteréről azonban keveset tudunk.

Hegedűsné Kovács Enikő: Szüleim mindketten matematikus végzettségűek, sajnos édesapám már nem él, édesanyám pedig ágyhoz kötötten állandó ápolásra szorul. A Kovács család református lelkészeket és kántortanítókat adott nemzedékről nemzedékre az egyház és a nemzet épülésére, valamint „csatolt részei", a Molnár és a Bakos családok pedig többek között tanítókat és híres orgonaépítőket. Az alföld szeretete mind anyai, mind apai részről már kisgyermekként meghatározta a szülőföld iránti elkötelezettségemet. Az anyaföldünk értékeinek felfedezése és annak megismertetése három kislányommal elsődleges célom családi életemben. De magának a földnek is magyar anyaföldként való megőrzése szakmai - építészi - munkám, küzdelmeim középpontjában áll.

b.: A hírekből kiderülhet: ez utóbbiból bőségesen kiveszi az osztályrészét. Az Ön férje egyetlen lehetőséget sem mulaszt el arra nézve, hogy a Simon Peresz-i ellenséges szándékú országhódítást el ne ítélje. Ön ennek kapcsán is - Budakeszi képviselő-testületének önkormányzati képviselőjeként, majd alpolgármestereként - konkrét lépéseket tett.

HKE: A konkrét lépéseket az államhatalomnak, a legfőbb közjogi méltóságoknak, az országgyűlésnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, az ügyészségnek és az egyéb felelős szerveknek lenne kötelessége megtennie, de ehelyett „félrenéznek", még akkor is, amikor Magyarországnak az alkotmánya által garantált szuverenitása durva megsértéséről van szó. Magam részéről csak politikai és egyben erkölcsi kötelezettségemnek engedtem, amikor büntető feljelentést tettem a rendőrségen a Budakeszi Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) mint közokirat meghamisítása ellen. Arról van szó, hogy egy-egy építési paraméter „elírása" adott esetben milliárdos hasznot hozhat az ingatlanfejlesztőknek. A kétéves nyomozást és vádemelési javaslatot az ügyészség azzal söpörte le, hogy ugyan „csúnya" dolog, mi több alkotmánysértő is a Budakeszi város képviselő-testülete által jóváhagyott HÉSZ-t meghamisítani, de mivel az nem számít közokiratnak így annak meghamisítása sem minősül bűncselekménynek.

b.: Jól értem? Egy önkormányzati képviselő-testület rendeletét hamisították meg, s az ügyészség, mint vádhatóság a hamisítókat védi?

HKE: Jól érti. Ez a vegytiszta jogi rabulisztika. A kör látszólag bezárult, és amint például a „jéghegy csúcsán" Sukorónál is láthatjuk mindig össze is zárnak, ha érzik a veszélyt. Nem ártana nekünk is jobban összezárni, végre a lényeget a középpontba állítva mindezzel kiemelten foglalkozni, mert az izraeli országhódítás esetében többről van szó, mint veszélyről, ez ma már a hús-vér kegyetlen valóság. A nemzeti radikálisoknak kormányra kerülésük pillanatában felül kell vizsgálniuk az összes külföldi, döntően izraeli érdekeltségű ingatlan-panamát.

b.: Ez - amint Ön fogalmazott - politikai és egyben erkölcsi kötelezettség is lenne. Viszont szükségképpen vetődik fel a kérdés: városvezetőként és lelkészfeleségként mennyiben tudja összeegyeztetni hivatásbeli teendőit, s van-e reális esélye annak, hogy a politika, a közélet történéseit alapvető erkölcsi szempontok határozzák meg?

HKE: Ez utóbbira kapásból csak azt felelhetem: megette a fene azt a politikát, ami nem az Isten által adott alapvető etikai normákra épül. Férjem ezt így fogalmazza meg: „Ha a társadalom törvényei fényévnyi távolságba kerülnek Isten törvényétől, annak nem Isten, hanem a társadalom látja a kárát." S tovább megyek: amit rajtunk keresztül kíván Isten megvalósulva látni, azt nem háríthatjuk vissza Rá. Azt hiszem ezzel már válaszoltam is arra, hogy egyházi és világi hivatásbeli feladataimat miként és hogyan tudom összeegyeztetni: úgy, hogy elválaszthatatlanul szorosan összetartoznak, egyik a másikat kiegészíti és bizonyos mértékben segíti is.

b.: Mégis konkrétan miben látná a Jobbik esetében ennek az erkölcsi üzenetnek hiteles, a politikai közéletben történő képviseletét?

HKE: Meggyőződésem, hogy a Jobbik EP-választási sikerét is éppen annak köszönheti, hogy egyedüliként szembesítette a magyar társadalmat azzal a valósággal, amelyben él. Nyilván egyre többen érzékelik és egyre többekben tudatosul: a média virtuális világot teremtő diktatúrájában semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem látszik, ami való. Elengedhetetlen, hogy a Jobbik, amit a kampány során döntően megfogalmaz, azt a programja fő részeként vállalja, s mindazt, amit a programban eszerint közzétesz, azt tűzön-vízen át keresztül is vigye a törvényalkotásban és annak végrehajtásában.

b.: Melyek azok a sarkalatos pontok, melyeket e tekintetben elengedhetetlennek tart?

HKE: Pontosan azok, amiket Vona Gábor elnök úr fogalmazott meg „Tisztító vihar" című, közelmúltban megjelent írásában: az alkotmányos jogfolytonosságunk, az uniós csatlakozási szerződésünk módosítása, a cigány- és a politikusbűnözés felszámolása, a multinacionális cégek és a bankok megadóztatása, az államadósság újratárgyalása, a magyar föld és víz megvédése, az izraeli térhódítás megállítása, a honvédség és a rendőrség megerősítése, a csendőrség felállítása, a Magyar Gárda működésének törvényi biztosítása, a magyar állampolgárság megadása minden magyarnak. Amit Ő ezeknek érvényre juttatása érdekében a Jobbik hármas fegyverzeteként említ, nevezetesen: a hitelességet, a szakszerűséget és az erőt, csak úgy tudjuk megőrizni és megerősíteni, ha ezek a szegeletkövek minden szinten, minden szerepvállalónk összes megnyilatkozásában egyértelmű kiállásként szerepelnek.

b.: Apropó, „szegeletkő". Ön végzettsége szerint építészmérnök, sőt az országban elsők között vehette át a napokban főépítészi diplomáját. Nyilván ezen szaktudását is fel tudja majd használni, mondjuk a Demszky nevével fémjelzett bűzhödt Budapest élhetővé tételére.

HKE: Ami az élhetőséget illeti: nemrégiben készített tanulmányomban is megfogalmazott párhuzam szerint, ahogy Árpád-házi Szent Kinga lengyel hercegnőként az akkori fővárost, Krakkót tette élhetővé a Visztula partjának felszabadításával, úgy kell Budapest, mint magyar főváros élhetőségének biztosítására felszabadítani a Duna-partot a zsidó kibucokat idéző újonnan épült lakóparkoktól.

Horváth Ádám

(Az interjú megjelent a Barikád magazin októberi számában. A legfrissebb lapszám már kapható az újságárusoknál)

barikád.hu