A magyar szabadságért mindhalálig - Eltemették Pongrátz Ödön 1956-os szabadságharcost (Képgalériával)

Pongrátz Ödön 1956-os szabadságharcost, a Corvin közi fegyveres ellenállás egyik szervezőjét, az ’56-os Történelmi Alapítvány elnökét 2010. január 16-án – végakaratának megfelelően – a kiskunmajsai 56-os Kápolnában helyezték örök nyugalomra. Gyászmisét és a temetési szertartást Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek végezte, barátai, tisztelői nevében Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke búcsúzott. Pongrátz Ödön a fiatalok körében élő történelem volt, rendíthetetlen hite, hazaszeretete példa marad minden magyar hazafi számára.

– Neked két hazát adott a végzeted – idézte fel Tompa Mihály versét emlékező beszédében Bábel Balázs, aki hangsúlyozta, noha Pongrátz Ödön Amerikában talált otthonra, lélekben mindig itthon maradt, s keresztény hitét haláláig megőrizte.

Lezsák Sándor búcsúbeszédében rámutatott, a most elhunyt szabadságharcost sokan várják az égi úton, többek között Csaba királyfi, Corvin Mátyás serege, Esze Tamás talpasai, a háború hősei, a trianoni igazságtalanság ellen szerveződő Rongyos Gárda tagjai, az ’56-os hősök. Kijelentette: Pongrátz Ödön mindvégig megtartotta örmény katolikus hitét, haláláig fegyelmező erőt jelentett a családi fészek.

Vajon mit gondolhatott Pongrátz Ödön magában, amikor a választások alkalmával visszatértek azok utódai, akik ellen fegyvert fogtak? Vajon miként élhették meg azt a szégyent a Pesti srácok, amikor Horn Gyula emberei megbilincselték Pongrátz Gergelyt? A Pongrátz fiúk sajnos nem láthatták e kanyargós út végét, pedig Lezsák Sándor szerint e példátlan népnyomorító korszak hamarosan befejeződik és tavasszal új korszak kezdődik, ahol a magyar, keresztény emberek számára kedvezőbb időszak következik. Nándorfehérvár híressé tette Magyarországot, hisz naponta harangoznak a török elleni győzelmünk emlékére. De vajon harangoznak-e ’56-ért?

Az Országgyűlés alelnöke beszédében hangsúlyozta: – A Pongrátz testvérek által épített templomot és iskolát – a nemzet javára – élettel töltik meg, és megtartják. Segítsd győzelemre néped! – zárta búcsúbeszédét Lezsák Sándor.

A Pongrátz-család nevében Pongrátz Ernő szólt a gyászoló tömeghez. Rámutatott, hogy Ödön a legidősebb testvérként – édesapjuk korai halála után – az apa szerepét is betöltötte a családban. Jelenleg 131 unoka, déd- és ükunoka gyászol a világban, s 50 éven át, noha két helyen, de mindig összegyűlt a család a nagyobb ünnepeken.

A fiatalság nevében egy mai „pesti srác” köszönte meg Ödön bácsi történelem óráit, s ígéretet tett ’56 szellemének továbbvitelére, ápolására.

Képgaléria
Képgaléria megtekintéséhez kattintson a képre!

Pongrátz Ödön 1922. november 6-án született Szamosújváron, örmény-magyar katolikus családban. Miután Erdélyt Romániához csatolták, 1946-ban a 11 tagú Pongrátz család elhagyta szülővárosát, és átköltöztek Magyarországra, Soroksárra.

1956-ban hat Pongrátz fiú vett részt a forradalomban. Pongrátz Ödön egyike volt a „Corvin köz” megszervezőinek, öccsét Gergelyt főparancsnoknak választották a corvinista szabadságharcosok. 1956. november 1-jén a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Operatív Bizottsága tagjának választották. Küldöttként tárgyalt a Nagy Imre vezette kormánnyal a Parlamentben. A szabadságharc vérbefojtása után kényszerből elhagyta Magyarországot, s az Amerikai Egyesült Államokban, Bostonban telepedett le.

1961-től a Sulyok Dezső szellemi támogatásával működő Október 23. Mozgalom alapítója és elnöke. A rendszerváltás kezdetén térhetett csak haza, miután az utolsók egyikeként megszűntették vele szemben a beutazási tilalmat.

2004-ben valamennyi Pongrátz-testvért vitézzé avatták Budapesten. Öccse, Pongrátz Gergely halála után, 2005-ben hazatelepült.
Az '56-os Történelmi Alapítvány elnökeként irányította a kiskunmajsai ’56-os Múzeum, valamint az ’56-os Ifjúsági Tábor munkáját.

Mint ismeretes: 1999 márciusában avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen ötvenhatos múzeumát. Az alapító: Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A múzeum – a várostól mintegy 4 kilométerre –, a Szegedre vezető főút mellett, az egykori népiskola épületében kapott helyett. A kiállított relikviák, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jórészét az egykori bajtársak ajánlották fel. A Hadtörténeti Múzeum révén korabeli arzenál is megtekinthető a Molotov-koktéltól a T-55-ös harckocsiig. Szégyenszemre sem az Antall-, Boross kormány, sem a később hatalomba visszatérő kommunista kormány nem támogatta az ’56-os Múzeum létrejöttét és fennmaradását.

Az ’56-os múzeummal átellenben épült fel a kápolna 1956 áldozatainak emlékére, akiknek neveit márványtáblákon őrzik. A Csete György Kossuth-díjas építész által tervezett kegyhely az első, melyet az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére építettek. E kápolnában helyezték örök nyugalomra Pongrátz Gergely öccse mellé Pongrátz Ödön szabadságharcost. Békéjük legyen áldott!

Frigyesy Ágnes

barikád.hu