Tisztelgés a szellemi szabadságharcos előtt - bemutatták a Chrudinák című dokumentumfilmet

2010, február 8 - 10:56

A Budapest-belvárosi Aranytíz Művelődési Központban február 6-án, majd 7-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatták a Chrudinák című ötvenperces dokumentumfilmet. A Magyar Televízió ismert hovatartozású és elkötelezettségű urai a film készítőinek nem voltak hajlandók kiadni a legendás újságíró legjobb riportjait, illetve azoknak egyes jeleneteit. A Dézsy Zoltán rendezte alkotás szerepel a 41. Magyar Filmszemle információs programjában, s így a szombati bemutató tulajdonképpen premier előtti, szakmai, baráti körben megejtett vetítés volt.

A Chrudinák Alajos munkásságát és élettörténetét röviden fölvillantó dokumentumfilm főszereplője természetesen maga a Panoráma című televíziós műsor egykori főszerkesztője. A dokumentumfilmből a néző megismerheti a legendás újságíró kül- és belpolitikai témájú riportjainak egy részét. A film operatőrei: Burjány Zsigmond, Gombos Tamás és Víg Sándor. Hangmérnök: Nagy Ádám. Vágó: Murai László. Gyártásvezető: Juhász Sándor. Szerkesztő-rendező: Dézsy Zoltán.
Az ötvenperces alkotás a Chrudinák irányította Panoráma című televíziós műsor Tőkés László két évtizeddel ezelőtti küzdelmében betöltött fontos szerepének fölvillantásával kezdődik. „Abban a küzdelemben, amelyben a temesvári gyülekezet, erdélyi magyarságunk és a román ellenzékiek szolidaritásával együtt vettünk részt, kiemelkedő szerepe van Chrudinák Alajosnak és a Panoráma televíziós műsornak”, mondja a filmben húsz esztendővel később Tőkés László Európa parlamenti képviselő, aki hangsúlyozza, hogy Chrudinák dacolva a Magyar Televízió akkori vezetésével leadta a vele, 1989 márciusában készült interjút, s amely végül is az áttörést jelentette a szabadságért vívott küzdelemben.

Tőkés püspök a dokumentumfilmben „szellemi szabadságharcosnak” nevezi a Panoráma egykori főszerkesztőjét. „Számítunk Chrudinák Alajosra, a bajtársamra és szabadságharcosomra, akire a mai Magyarországon és kárpát-medencei küzdelmeinkben a továbbiakban is nagy szükségünk volna”, nyilatkozza Tőkés László.

A következő képkockákon Chrudinák az 1956-os magyar forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéről beszél és arról, hogy elfogták az oroszok, börtönbe került, aminek következtében kitiltották minden hazai egyetemről és főiskoláról. A politikai légkör enyhülésével, 1962-ben visszavették a budapesti egyetemre, ahol a legendás életű Germanus Gyula tanítványaként a sémi filológia tanszéken folytatta a hatalom által megszakított tanulmányait.

Arab tudásának köszönhetően előbb bekerült a Magyar Rádióba, majd 1972-ben a Magyar Televízióba, ahol még abban az évben ő készítette az első műsort a határon túli magyarok életéről. Újszerű dolognak számított ez akkor, de ezután rendszeresen visszatért a magyarság ügyeire. Újságíróként azt a célt tűzte ki magának, hogy megtanítsa a fiatalságot: „Volt egyszer egy magyarság, magyar nemzet, magyar történelem és Nagy-Magyarország, és ötmillió magyar ma is ott él Erdélyben, Székelyföldön, Felvidéken és Délvidéken”, emlékezik az újságíró.

Chrudinák az 1956-os magyar szabadságharc mellett egy másik, tőlünk távol élő nép, a palesztinai arab nemzet szabadságharcával is rendszeresen foglalkozott. Az arab-izraeli viszály legkiválóbb szakértőjeként sokat forgatott a Közel-Keleten, s mivel az ott zajló eseményeket objektíven, mindkét felet meghallgatva és megszólaltatva, nem cionista szemüvegen keresztül nézve közelítette meg, kivívta a hazai és az izraeli zsidók gyűlöletét, fölvették mindenféle listára, senkiháziak sarat dobáltak rá. Pedig Chrudinák a legismertebb arab politikusok mellett – ahogyan ezt a filmen is láthatjuk – az izraeli vezető politikusokat is sorban megszólaltatta, így például Abba Ebánt, Jichák Rabint, Éhúd Olmertet, Joszi Szárídot, Áriél Sáront és nagy felvásárlót, Simon Pereszt.

A Chrudinák Alajosról szóló dokumentumfilm utolsó percei ismét magyar sorskérdésekről szólnak. „Az az érzésem, hogy kisebbségben élek, kisebbségben él a magyarság a saját országában, mert szinte bűnnek érzem azt, ha valaki magyar, aki becsületes, tisztességes és nemzeti módon gondolkodik. Ha valaki tiszteli az őseit, a szülőföldjét, a kultúráját és a nyelvét. Szinte gúnyt űznek mindenből és irónia tárgyává lesz az, ami ennek a népnek a legszentebb emlék”, nyilatkozza Chrudináknak Szervátiusz Tibor, a Magyarországra áttelepült erdélyi szobrász.

„Ilyen ellehetetlenült állapotba a magyar élet, a magyar gazdaság és a magyar társadalom még nem jutott a 90-es fordulat idején. De most teljesen térdre kényszerültünk, mindenkinek ki vagyunk szolgáltatva. Most változás kell, s ebben segítenie kell a sajtónak. De hol van manapság olyan sajtó, amely élére állhatna a változásnak? Nehéz feladat előtt áll az ország, de úgy érzem, hogy a körülmények megérettek a változásra”, mondja a dokumentumfilm végén Chrudinák Alajos.

Chrudinák Alajos, akinek életéről és küzdelmeiről a dokumentumfilm szól, az előzetes várakozással ellentétben nem volt jelen a bemutatón, mert mátracserpusztai otthonát körbezárta az elmúlt napokban lehullott hó. Az újságíró ezért a vetítés után kihangosított zsebtelefonon keresztül szólt az Aranytíz Művelődési Központ szép számú közönségéhez.

A filmvetítésen jelen voltak egykori kollégái, így például Siklósi Beatrix, Janovitz Attila, Sugár András, Hornyik Miklós, Juhász Lajos, Gombos Tamás, valamint Raffay Ernő történész és Dobos Attila zeneszerző. Hargitai István, az Öt Faluért Alapítvány (Hajdanán öt falu állt Budapest XVI. kerületének helyén a – szerk.) nevében telefonon keresztül közölte Chrudinák Alajossal, hogy neki adományozzák a nemzeti újságírásért alapított díjat.
Chrudinák Alajos ezután a díjat megköszönve Mátracserpusztáról így szólt a tiszteletére egybegyűlt budapesti közönséghez:
„Reméljük, az elkövetkezendő hónapokban a Magyar Televízióban sikerül lerombolni az SZDSZ-es sötétség birodalmát”, mondta, majd a róla szóló dokumentumfilm kulisszatitkaként elárulta, hogy az alkotóknak a Televízió jelenlegi urai nem voltak hajlandók kiadni riporteri munkásságának legjobb opusait, illetve azoknak híres jeleneteit.
„Ha megtörténik a várva várt változás, és hozzájuthatunk a saját korábbi munkáinkhoz, a most bemutatott filmet később átszerkesztjük. S ezenkívül főnixmadár módjára a Magyar Televízió Külpolitikai Főosztályának szétkergetett szerkesztősége is föltámad majd halottaiból és ismét örömet okozunk azoknak, akik szerették a régi Panorámát. Mert az a műsor hosszú éveken keresztül küzdött a magyarságért és azért, hogy ismét azok lehessünk, akik vagyunk”, üzente az újságíró.
„Összefogásra van szükség ahhoz, hogy a várva várt változás ne olyan legyen, mint amilyen a húsz évvel ezelőtti volt. Az akkori változásért is sokat küzdöttünk, megtörtént, de végül mi húztuk a rövidebbet: betiltottak, kirúgtak, kizártak bennünket. Szebb, boldogabb holnapot kívánok azoknak, akik szerették a Panorámát, és magunknak pedig azt a munkát, amelytől megfosztottak minket”, mondta búcsúzóul telefonon keresztül a közönségnek Chrudinák Alajos.

Chrudinák Alajossal a Barikád hetilap is készített egy interjút, melyet hamarosan a barikad.hu-n is megjelentetünk.

Chrudinák Alajos (Budapest, 1937. március 29.) újságíró, televíziós, a Magyar Televízió népszerű műsorainak egykori vezetője, főszerkesztője.

Chrudinák igazán ismertté a Panorámával vált, akkoriban nagyon újszerű, oknyomozó stílusú újságíróként ismerték. Még a szocializmus idején bátran szembement az akkori irányzattal, bírálta a rendszert, illetve politikusait. 1968-tól 2004-ig több mint százhetven riport-dokumentumfilmet készített az erdélyi magyarok szenvedéseiről, a közel-keleti háborúkról, az izraeli megszállásról, Trianon tragikus következményeiről és a kommunista diktatúrák embertelenségéről. Az ő kiállásnak köszönhető, hogy az MTV 1989-ben leadta az erdélyi falurombolások bírálatát Tőkés Lászlótól. Majd az 1989-es romániai forradalom idején is közvetítettek, elsőként megszerezve a Ceauşescu-per filmfelvételeit. Utóbb a Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, majd a közismerten jobboldali televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni. A 2000 után induló Echo TV-nél még műsorvezető volt, majd 70. születésnapja után visszavonult.

Filmjei:

Moszkva magyar diákszemmel (1970)
Erdély (1973)
Háború Ramadánkor (1973)
Harcok a magányos cédrus országában (1975)
Lesz-e béke az olajfák alatt? (1976)
Hadüzenet nélküli háború Afrika szarván (1977)
Háború a Szaharában (1979)
Biszmillah (1979)
Olajháború (1980)
Ostromzár (1982)
Volt egyszer egy ország (1983)
Kutyaszorító (1984)
Holtpont (1984)
Invázió (1985)
Éhe a kenyérnek, éhe a változásnak (1986)
Mocsárháború (1987)
Ha megdobnak kővel…(1988)
Mikor Csíkból elindultam… (1988)
Vasfüggöny (1989)
Le kell rombolni a félelem falát: Tőkés László református lelkész (1989)
A temesvári forradalom (1989)
Mit ér az ember, ha magyar? (1991)
Benes-dekrétum (1991) Zsidó extremisták (1996)
Egy diktatúra anatómiája (1997)
Arafat kontra Peresz (1997)
Szamaritánusok (1998)
Meghalt a király, éljen a király (1998)
Trianoni tragédia (2001)
A dákoromán ideológia (2001)
Arabia Felix (2002) Velem vagy ellenem (2002)
Kik a terroristák (2002)
Háborúból háborúba (2003)