A kommunizmus áldozatainak emléknapja - 2010. február 25.

Murányi LeventeA francia forradalomban vált először jól láthatóvá az emberiség erkölcsi hanyatlását elindító erők munkája. Ez a hanyatlás a huszadik század elejére érkezett olyan mélységekbe, hogy megvalósulhatott a kommunizmus.

Nehéz meghatározni, hol van az a pont az időben, ameddig hanyatlásról, majd kommunizmusról beszélhetünk. Azt viszont biztosan tudható, hogy hazánkban az első világháború idején jelentek meg az első fertőző gócai ennek az átkos ideológiának.

A francia forradalmat kitervelő majd lefolytató, a kommunizmust szervező háttérerő szinte mindenhol megjelenik a világon, és majd’ mindenhol megtalálta a maga partnereit.

Ez történt nálunk is.

Károlyi Mihály, a beteges gróf, és a rátelepült nemzetidegen csőcselék patkányai - kihasználva a háborús helyzetet - hazánkra támadtak. Elfoglalták az ország fővárosát, vörös rongyokba öltöztették, szétverték a Magyar Királyság állami struktúráját és hadseregét.
A Lenin-fiúk ölték, rabolták a magyart szerte a hazában, miközben ártó lehetőséget teremtettek Trianon rabló gazembereinek.

Ha nincs Horthy Miklós és derék katonái, talán ma nincs magyar haza.

1945 után nemzetünknek ismét szembesülnie kellett a kommunizmus rémtetteivel. A országgyűlés legnagyobb nemzeti frakciójának vezetőjét, Kovács Bélát 1947. február 25-én letartóztatták. Evvel a gyalázatos tettel és a Vörös Hadsereg hordáinak szuronyaival szétverték a még működő magyar demokráciát.

Kezdetét vette a negyvenöt évig tartó kommunista vészkorszak hazánkban, hatalmas áldozatokat követelve nemzetünktől.

1956-ban a magyar nemzet, megelégelve az ellene folytatott méltatlan és kegyetlenül gyilkos Péter gáboros bosszúhadjáratot, felkelt és visszaütött. Megpróbálja lerázni az elnyomó kommunista hazaárulók siserehadát, ezért szembefordult az uralmukat biztosító vörös hadsereggel.

Harcával, bátorságával a világ csodálatát ugyan kivívta, a Szovjetuniót elindította az 1990-es megsemmisüléséhez vezető útján, de a nemzetünk megsemmisítésére törekvő háttérhatalom ártó erejét megszüntetni nem sajnos nem volt képes.

A kommunizmus 1990-ben formailag ugyan megszűnt létezni, de ne hagyjuk megtéveszteni magunkat: a gyilkos rendszer egykori működtetői, haszonélvezői, utódai most is itt vannak közöttünk, csak jelmezt váltottak. Ma balliberálisnak hívják őket.

Mára ártó tudományuk kifinomultabbá vált, és sokkal hatékonyabb lett, mint az átkosban volt.

Ne feledjük: a kommunizmus - vagy leánykori nevén szocializmus - annak nemzeti vagy nemzetközi változata, és napjaink liberalizmusa - mind-mind ártó szándékú nemzetellenes törekvéseket elfedő álnevek csupán és egy helyről, egy erőből fakadnak.

Hajtsunk fejet az áldozatok sokasága előtt, és utána emelt fővel folytassuk harcunkat mai ellenségeinkkel, mert ezt várják tőlünk az ártatlanul megholtak, megkínzottak, meghurcoltak, és a bennünk reménykedők.

Nekünk kell azt a rendszerváltást véghezvinni, amely az újra és újra ellenséget, békétlenséget, kizsákmányolást teremtő erőt felszámolja!

Azt az erőt, amely a nemzet erejét összefogva a világnak 56-hoz hasonlóan példát mutatva és összefogásra ösztönözve harcot indít a gonosz akarata ellen.

A Jobbik felvállalta ennek a harcnak a vezetését.

Ez a harc elkezdődött, amikor ünnepélyesen elhangzott 2010. január 16-án :

„ É,n a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltj,e a Szent Koronára esküszöm…”

Murányi Levente
a Jobbik alelnöke
'56-os szabadságharcos veterán