Egyre több fiatal vonul fel az SS-légió mellett Lettországban

Kevés országban emlékeznek hősként az egykori SS-katonákra. Lettországban ez is megengedett - ráadásul az USA és az Európai Unió jóváhagyásával.

1950-ben, az egykori lett SS-tagokból alakult szovjetellenes földalatti szervezet, a „Daugavas Vanagi" március 16-át jelölte ki a bolsevizmus elleni harc emlékére. A lett nép számára ugyanis a németek melletti harc nem a nácizmus igenlése - hanem a bolsevizmus elutasítása és a nemzeti függetlenség reménye volt.

1943/44-ben határozta el a Harmadik Birodalom, hogy az 1941-ben megszállt Lettországban is toborozni kezd, mivel - főleg a sztálingrádi vereség után - a német haderő meggyengült a keleti fronton. A lettek többsége egyébként a németek jelenlétét nem megszállásként érzékelte: a két világháború között független Lettországot ugyanis 1940-ben - voltaképp a német-szovjet paktum eredményeként - a szovjetek szállták meg.

Az ekkor létrejött Lett Szovjet Szocialista Köztársaság megszűntét jelentette tehát az 1941-es német invázió. A lett polgárság - bár tudta, hogy Hitler sem felszabadítóként jön - Hitlerben a szovjet bolsevizmus elleni harc szövetségesét látta. A lett SS-katonák karjukon éppen ezért nem csak a horogkeresztet, de a független Lettország bíbor-fehér-bíbor színű zászlaját is viselték.

A lett történetírás - a szovjet időkben az emigráns irodalom, 1990 óta pedig a hazai is - a lett SS-légiók létét azzal magyarázza, hogy csak egy ilyen kényszerszövetségben remélhették a lettek a szabadságot. Azonban az is tény, hogy a lett légiók nem csak szabadságharcot folytattak, de súlyos háborús bűnöket is elkövettek. Részt vettek lengyel katonák kivégzésében, Leningrád (Szentpétervár) és Novgorod környékén falvakat gyújtottak fel, és egy helyi koncentrációs tábor őrzését is elvállalták. Az antikommunista célok közé így nem egyszer durva antiszemita motívumok is keveredtek - és mindez a mai napig meghatározza a megemlékezések hangulatát.
Míg a Szovjetunióban a partizánoknak járt ki a köztisztelet, a független Lettország a németbarát veteránokat tiszteli hősként. 2000-ig március 16. nemzeti ünnep volt - izraeli és orosz nyomásra azonban a kormány ezt mára eltörölte. A közhangulaton persze ez nem sokat változtatott. Lettországban még 2004-ben is a Legfelsőbb Bíróság azért ítélt börtönbüntetésre egy orosz partizánt, egy bizonyos Vaszilij Kononovot, mert a németek ellen harcolt a II. világháborúban. (Később a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság Kononovnak adott igazat.)

Március 16-án minden évben felvonulást tartanak az SS-veteránok Rigában. Idén az oroszbarát rigai polgármester megpróbálta betiltani a menetet - ám végül meghátrált a városháza, és kiadta az engedélyt. A Diena című lett napilap beszámolója szerint a felvonuláson ezer ember vett részt.

A megemlékezés persze sohasem visszhangtalan. Moszkva, Tel Aviv és Brüsszel többször is nemtetszésének adott hangot - Washington viszont látványosan hallgatni szokott -, de helyi szinten sem ért mindenki egyet a történelem ilyetén értelmezésével.
Tegnap zsidó szervezetek Rigában éppen ezért aggodalmuknak adtak hangot: szerintük a kormány hallgatólagosan szimpatizál a nácik tisztára mosásával, és Boris Spiegel az orosz zsidók nevében különösen aggasztónak nevezte, hogy immáron több fiatal vonul fel az SS-légió mellett, mint veterán.

Heti Válasz.hu - barikad.hu