Rabok legyünk, vagy szabadok?

Ez a kérdés, válasszatok!

Újra március15-ét ünnepeltünk. Zord, zimankós, szeles időben, szikrázó napfényben, és felhőkkel borítottan. Ki-ki azokkal, ahová tartozik, összetartozva, egymásra találva. Az 1848-as forradalmi ifjúság szellemisége legtöbbünket - hivatalos (alul)becslések szerint is minimum ötvenezret - a Bazilika környékén érintett meg.

A zord időjárás ellenére is hömpölygött a tömeg, Árpád-házi, nemzetiszínű, jobbikos és történelmet idéző zászlórengeteg lobogása alatt a Jobbik március 15-i nagygyűlésére, ahová a szíve és a hite húzta. Az Arany János utcától a Deák térig megtelt a Belváros. A színpadtól az Andrássy útig egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Gárdisták és aktivisták vigyázták a rendet, hogy méltósággal, felemelt fejjel, a nép nevében, a népért a szabadságáért kiálthasson a nemzet.

Új, tavaszi seregszemle részesei lehettek, akik itt ünnepeltek, és véleményüknek sokszor hangot adva tízezrek óhajától zengett a tér: Adjon az Isten: Szebb Jövőt! Felemelő, forradalmi hangulatot és tartalmat megfogalmazó újjászülető, feltámadó március 15-i ünneplés volt. A beszédek között a Kormorán és egy erdélyi együttes énekszámaiban gyönyörködhettünk. Kivetítőkkel segítették, hogy akik nem fértek a színpad közelébe, ők is nyomon követhessék az eseményeket.

Pörzse Sándor, a Barikád főszerkesztője Adjon az Isten! –nel köszöntötte az összegyűlteket, melyre dübörgött a válasz: Szebb Jövőt! Egyben azzal a gondolatsorral indított, hogy a forradalom már elkezdődött, és április 25-e után megindulhat a szabadságharc is.

Dr. Morvai Krisztina, a Jobbik államfő jelöltje a 12 pont felolvasásával indította beszédét. Egyértelművé tette, hogy a 48-as márciusi fiatalok minden követelése ma is aktuális, több alkalommal a Jobbik programjából idézett..

Mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, és mi a helyzet most?

1848. 1. Követeljük a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.

2010. A nemzetközi nagytőke képviselői pénzeszsákot és kívánságlistát tartva kezükben, szoros kapcsolatban állnak az elmúlt húsz évért felelős pártok politikusaival.. A Pártok mindkettőt köszönettel elfogadják, majd megszervezik és fenntartják média birodalmukat és kampányukat. Látszólag egymásnak esnek, de egy dologról közösen gondoskodnak: biztosítják, hogy a magyar embereket képviselő új politikai erő ne kapjon esélyt a velejéig romlott, bukott rendszer megváltoztatására. Ma a cenzúrát a status quot védő pártok, azok hűbérurai, és a gazdasági élet főszereplői gyakorolják. Egy új erő azonban az igazság erejével át tudta törni a cenzúra falát.

Ez az a párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, amely ki fogja vívni Magyarországon a sajtószabadságot.

1848. 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.

2009. 1848-ban nem létezett magyar kormány. Ma sem létezik. S eddig azt gondolták, hogy nem létezik a kormánynak, a politikusoknak felelőssége sem. Eljött a felelősségre vonás , az elszámoltatás, az igazságtétel ideje.

Hiába szavazták meg közösen a titkosításról szóló törvényt, felelni fognak az elmúlt húsz évért, a nemzeti vagyon ellopásáért, a gyalázatos privatizációkért, az emberek elszegényedéséért, szenvedéséért. - S felelni fognak a szemkilövésekért, az alaptalan bebörtönzésekért, a koncepciós perekért. - Felelnie kell azoknak is, akik ellenzékből eltűrték és következmények nélkül hagyták a jogtiprásokat, mert mostantól bűn büntetlenül nem maradhat. S vissza kell adni mindazt, amit a magyar néptől elvettek.

1848. 3. Évenként országgyűlést Pesten.

2010. Ma az országgyűlés üléseinek gyakoriságával nincs gond, hiszen a képviselők javadalmazása ettől függ. Az a probléma, hogy a magyar emberek, a magyar haza sorsáról történő döntéshozatal nem Pesten történt, hanem Brüsszelben, Washingtonban, Tel-Avivban, az Európai Unióban, a Nemzetközi Valutaalapnál, a Világkereskedelmi Társaságnál, s még ki tudja hol.

Az elmúlt húsz év politikusai a magyar nemzet becsapásával, csatlakoztak az Unióhoz, írták alá elsőként a gyalázatos Lisszaboni szerződést, s ezzel szinte teljes egészében lemondtak nemzeti önrendelkezési jogunkról. Folyamatosan és alázattal szolgálták az idegen érdekeket. A gyarmati helyzetnek véget kíván vetni a Jobbik. „Visszavesszük a Hazánkat, mert mostantól kezdve Magyarország a magyaroké!”

1848. 4. Törvény elõtti egyenlõséget polgári és vallási tekintetben

2010. Hány tisztességes embert találnánk, aki azt állítja, hogy ma törvény előtti egyenlőség van Magyarországon? A politikusbűnözők és a velük összefonódott gazdasági bűnözői, szervezett bűnözői körök a mentelmi jog és a bennfentes haveri körök védelme mögé bújnak Eközben az úgynevezett egyszerű emberek teljes jogfosztottságban élnek. A munkahelyük, a kisvállalkozásuk, otthonuk, a terményük, a versenyjog, s az összes őket szolgálni hivatott jogszabály megsértését illetően.

Véget vetünk a tisztességes magyar emberek jogfosztottságának.

1848. 5. Nemzeti õrsereg. A Batthyány-kormánynak hatalomra kerülésekor nem volt a lakosság és az ország védelmét ellátó önálló katonai ereje. Az 1848 júliusában összeült országgyűlés elfogadta az õrsereg felállításáról szóló törvényt, „a személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása” érdekében.

2010. Ma sincs a lakosság és az ország védelmét ellátó katonai erőnk. Ma is szükségünk van hasonló őrseregre, hasonló Magyar Gárdára.

Szükség van egy olyan hadsereg felállítására, amely képes megfelelő védelmet nyújtani a feltételezhető külső támadásokkal szemben, mely képes a magyarság védelmére.

A Magyar Gárda tagjai bizonyították, hogy a legnehezebb helyzetben is képesek és készek a haza védelmére. Az esküt tett gárdisták olyan értékei az országnak, akikre mindenképpen fontos feladatok várnak a jövőben, akiknek köszönettel tartozunk.

Szükség van egy Magyar Nemzeti Gárdára, mely a ’háborúban katona, békében civil’ feladatrendszerben működik. Éljenek a gárdisták, köszönjük, amit eddig tettek Magyarországért!

1848. 6. Közös teherviselés. A nemesi elõjogok sarkalatos pontja volt az adómentesség.

2010. A mai Magyarország kivételezettjei, a politikus- és gazdasági bűnözők szintén adómenteséget élveznek, hiszen milliárdjaikat off-shore cégeikbe mentik ki. Miközben ők a közterhek viselése nélkül gazdagodnak, a mai jobbágyok, a tisztességes munkából élő emberek egyre inkább elszegényednek. A multicégek adómentességet élveznek, miközben a magyarok keményen adóznak. Hogyan tűrhettük ezt el idáig?

1848. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.

2010. Ma Magyarországon az úrbéri viszonyok korszerűsített formában vannak jelen. A kevés kivételezett a profitot privatizálja, a költségeket és a kárt viszont államosítja, s a keményen dolgozó tisztességes adófizetőkre hárítja át. A másik alapösszefüggés: Az értékteremtő munkát magyar emberek végzik, de a Magyarországon előállított javak és haszon szinte teljes egészében külföldre kerül.

Hogyan állítható talpra Magyarország? Nagyon egyszerűen! Az ellopott nemzeti vagyont vissza kell szerezni, a külföldi adósságok visszafizetését újra kell tárgyalni, szükség esetén be kell szüntetni, a magyar emberek által megtermelt pénzt Magyarországon kell tartani! Ez a Jobbik programjának summázata, aki ezt kívánja, szavazzon a Jobbikra!

1848. 8. Esküdtszék képviseletet egyenlõség alapján.

2010. Ma Magyarországon az igazságszolgáltatás függetlensége erősen megkérdőjelezhető. Az ügyészek és bírák közül sokan váltak a politika szolgálóivá. A nemzeti jogvédelmet meg kell erősíteni, támogatni kell, s az elszakított területeken élő magyar testvéreink jogvédelmére is ki kell terjeszteni. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársai elleni sajtótámadásokat és hatósági támadásokat vissza kell utasítani. A magyar emberek jogvédelmében oly sokat tett Gaudi-Nagy Tamás nem véletlenül lett a Jobbik igazságügyminiszter-jelöltje.

1848. 9. Nemzeti Bank!

2010. Az egyik legfontosabb feladat ma is. Igaz Magyar Nemzeti Bankra, és a vidéket lefedő magyar bankhálózatra van szükség. „ A rendszerváltáskor még meglévő magyar bankrendszer szinte teljes egészében átkerült a multinacionális kereskedelmi bankok kezébe, a korábban virágzó vidéki bankhálózatot, a takarékszövetkezeteket pedig szinte teljesen elsorvasztották. Április 11-én – a választások eredményétől függően megnyílhat az út a nemzet bankja előtt, a magyar gazdaság magyarrá tétele előtt, a magyar politika magyarrá tétele előtt, s Magyarország jövőjének magyarrá tétele előtt.

1848. 10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tõlünk.

2010. Ma honvédségünk romokban hever, miközben katonáinkat Afganisztánba és Irakba viszik. Az Európai Unió pedig egy egységes európai fegyveres erő létrehozásán munkálkodik, amely megrendszabályozná a Birodalom ellen lázadókat. Biztosítani kell, hogy sem európai, sem amerikai, sem izraeli vagy más fegyveres erő ne tehesse be a lábát Magyarországra. A külföldi tulajdonban és irányítás alatt álló őrző-védő cégek működését pedig be kell tiltani Magyarországon.

1848. 11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. A Habsburg császári udvar a politikai ellenzék működését ellehetetlenítette, tagjait bebörtönözte, kivégeztette.

2010. A történelem ismétli önmagát, és mi hagyjuk? A Fideszesek miért nem merik velünk együtt kiáltani, hogy Szabadságot Budaházy Györgynek, Szabadságot a politikai foglyoknak? Tette fel a kérdést a szónok, miközben az 50 ezres tömeg „Szabadságot Budaházynak!” skandálta. Budaházy György volt, aki 2002-ben az Erzsébet hídon szabadsága és testi épsége kockáztatásával állt ki az elcsalt választások szavazatainak újraszámlálásáért. Ő verte le a Szabadságról elnevezett téren a szovjet hősi emlékműről a magyar nemzetet megalázó önkényuralmi jelképet. Ő tárta fel elsőként a többi bebörtönzöttel, a Hunnia csoport tagjaival a sukorói fosztogatási kísérletet. Fideszes barátainknak, nem volt elég tapasztalat 2006. október 23-a. Ha most nem emelik fel a szavukat az ÁVH-s jellegű házkutatásokkal, az ötvenes éveket idéző büntetőeljárásokkal szemben, ha most szótlanul hagyják, hogy elvigyék és bebörtönözzék a honfitársaikat, akkor mire értük mennek, már nem marad, aki szóljon.

1848. 12. Unio (Erdéllyel).

2010. A Jobbik programjában Egységes nemzetben gondolkodik.

Az Önök szavazatai alapján olyan kormánya lehet Magyarországnak, - folytatta Morvai Krisztina, amelynek fő nemzetpolitikai célkitűzései a következők:

„-15 milliós magyar nemzetben gondolkodó, védőhatalmi státuszú anyaország.

- A magyar nemzet kulturális és gazdasági újraegyesítése
- A magyar állampolgárság áttelepülés nélküli és azonnali megadása minden magyarnak
- Nemzetpolitikai Minisztérium felállítása
- Az önrendelkezési törekvések kiemelt erővel történő támogatása
- A szórványmagyarság és az emigráció bekapcsolása a nemzet vérkeringésébe.”

Kedves Magyar testvéreink! Az előttünk álló 27 napban mi írjuk a magyar történelemkönyvek lapjait. Az előttünk álló 27 napban sorsfordító döntést kell előkészítenünk. Nem egy választásra készülünk, hanem A VÁLASZTÁSRA. Úgy kell szavazásra bíztatnunk családtagjainkat, barátainkat, szomszédainkat, levelezőtársainkat, hogy ezen a választáson a Hazánk jövője dől el. Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés április 11-én. Válasszatok!

Isten óvja és vezesse Magyarországot, Isten Áldja Önöket! – zárta beszédét Morvai Krisztina, hazánk nemzeti elkötelezett „vas-lady” -je.

A kollektív nemzettudat fáklyaként kell, hogy világítson

Ifj. Hegedűs Loránt Babits, Petőfi, idézetekkel emlékeztetett 1848 forradalmának eszmeiségére és követeléseire „Hol a szem, szemével farkasszemet nézni? / Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát? / Ünnepe vak ünnep, s e mái napoknak szűk folyosóin, / Úgy lobognak a szavak, mint az olcsó gyertyák…”

: „Ha nem születtem volna is magyarnak, / E néphez állanék ezennel én, / Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb, / Minden népek közt a föld kerekén.” A kollektív nemzettudat, a nemzeti önismeret fontosságát hangsúlyozta, melynek fáklyaként kell világítania.
Szólt az 1919-s kommün utódairól, akik a néptől féltik a néphatalmat, melyet bitorolnak. Szónoklatában a globális világhatalmat ostorozta, és egyértelműsítette a világhatalom, s azon belül is Izrael magyar föld elleni támadását és megszerzési kísérletét, konkrétumokat és személyeket említve. Elfogadhatatlannak tartotta a világhatalom gyarmatosító politikáját. Bírálta a katolikus egyház, valamint a Keresztény Értelmiségiek megnyilvánulásait, amelyek újpogánysággal vádolják az új radikális nemzeti erőt. Beszéde másik fontos részében a nemzet lelkésze a magyar hit és a magyar erkölcs fontosságát emelte ki, és hangsúlyozta. A közönség egyetértését tetszésnyilvánítással fejezte ki.

A Kormorán Együttes kellemes muzsikája után Szegedi Csanád, a tőle megszokott hittel, fiatalos hévvel, és szókimondással szólt az egybegyűltekhez.

Nem lesz 2014! 2010 van! Most vagy soha!

Nincs több esélyünk!

Adjon az Isten! – köszönt Szegedi Csanád, és zúgott a levegő a Szebb Jövőt!- válaszoló, arra vágyó ünneplő tízezrektől.

Rá jellemzően, először is, nagy tapsot kért az Új Magyar Gárda Mozgalom tagjainak, a gárdistáknak! Amiben nem volt hiány. Mondandóját átfűtötte az érzelem és az igazságszeretet, a magyarság sorsát felvállalók felelőssége. Többek között a következőket mondta:

Szűk egy hónap múlva, április 11-én igazságot tehetünk! Hányszor, de hányszor álmodtunk erről a napról! Sokan reméltük, de nem lettek előrehozott választások. Ezért annál súlyosabb lesz az ítélet! Mindent megtettünk, mindent elszenvedtünk, amit magyarok elszenvedhettek az elmúlt 65 évben. 2006. október 23-án az utcákon, tehetetlenül álltunk az azonosító nélküli rendőrruhába öltöztetett ránk rontó „terroristák”-kal szemben. Ott álltunk 2004. december 5-én tehetetlenül, dühvel a lelkünkben, hogy meggyalázták mind a 15 millió magyart.

Az elmúlt 20 év minden egyes napján, meggyaláztak minket, a jelképeinket, a szimbólumainkat, az őseinket, a hitünket. 2010. április 11-én az elmúlt 45+20 évről fogunk döntést hozni. Arra fogunk döntést hozni, hogy mehet-e így tovább, ahogy eddig!? Már semmi más, csak a puszta életünk, a termőföldjeink egy része, és az ivóvizeink egy része maradt meg. Becsapja önmagát az, aki azt hiszi, hogy most elég lesz, hogy a Jobbik elér egy jó eredményt, és 2014-ben majd nyer a Jobbik. Nem lesz 2014! Nem lesz 2018! 2010 van, most vagy soha! Nincs több esélyünk!

De fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy az elmúlt 65 évben kik voltak a fő bűnösök és milyen mértékben, mert Magyarországon a parlamenti pártok és a korrupció összekapcsolódtak. A Magyar Szocialista Párt a „halál pártja” Magyarországon! A kirekesztés, a szélsőségesség, az erőszak, és a magyargyűlölet pártja. Az elmúlt 20 évben felgyülemlett bűn-listájuk alapján nincs helyük a közéletben. A MSzP Magyarország egyetlen olyan pártja, amelynek már a neve is hazugság. Tönkretette a nyugdíjasokat, a bérből, fizetésből élő embereket, a kisgazdákat, a parasztokat, és a milliárdosok pártja lett. És nem párt, hanem ez egy maffia módszerekkel működő érdek oligarcha szövetség. Ezért ezennel felszólítjuk, követeljük, hogy április 11-én a Magyar Szocialista Párt ne induljon el a választásokon!

Az elszámoltatással kapcsolatban nyomatékosan felhívta a figyelmet: Holló hollónak nem vájja ki a szemét! Politikusbűnöző nem fog politikusbűnözőt elszámoltatni. Aki Magyarországon elszámoltatást akar, aki azt szeretné, hogy Gyurcsány Ferenc, Lendvai, Szekeres, Hagyó, Demszky rács mögé kerüljenek, az a Jobbikra fog szavazni április 11-én.

Végre meg kell tisztítani Magyarországot a magyargyűlölőktől. Nem kötelező ebben az országban élni, el lehet menni. De előbb le kell ülniük a büntetést önfenntartó börtönökben.

Derűs formában említette, hogy a Jobbikot is megfenyegették. Kolompár Orbán azt mondta, a Jobbik megnyeri a választásokat, visszaadják az állampolgárságukat, és elhagyják ezt az országot. Ebben a nemes törekvésükben nem fogják meggátolni őket.

Végezetül arra kért mindenkit, hogy amikor bemennek a szavazófülkébe, ne kapkodják el a dolgot! Csukják be egy percre a szemüket, és nézzék végig az elmúlt 65 évet! Rákositól Bajnaiig. Ha véget akarnak vetni, Magyarország és a magyar nemzet kizsákmányolásának, akkor szavazzanak mindannyian a Jobbik Magyarországért Mozgalomra! Azért, hogy április 11-én mindannyian egy szebb magyar jövőre ébredjünk, és az elmúlt 65 év után végre rendet tegyünk Magyarországon!

Adjon az Isten! – köszönt, és zúgott a Szebb Jövőt! – válasz, miközben a feltámadó szélben lobogtak a zászlók.

"Nekem ilyen vezetőre van szükségem!"

Pörzse Sándor párhuzamot vonva emlékeztetett 2006. október 23-ára, majd 2009. július 4-re. Van olyan vezető, aki ha bántják a táborát, elsőként elmenekül, és van olyan, aki ha bántják az övéit, azonnal odamegy, ott van velük, vállalva, hogy bilincsbe verve elhurcolják .

"Nekem ilyen vezetőre van szükségem!" - konferálta fel Vona Gábort, a Jobbik kormányfőjelöltjét.

Hatalmas ovációval köszöntötték az egybegyűltek Vona Gábort, a Jobbik elnökét és miniszterelnök-jelöltjét. Határozott, kemény, célratörő beszédét, mely elszántságot, akaratot, erőt, hitet és felelősséget sugárzott, már legalább másfélszeresére nőtt tömeg előtt mondta el. Az Új Magyar Gárda csendőrségének két tagja állt díszőrséget a beszéde alatt. A feltámadó szélben lobogó zászló rengeteg még ünnepélyesebbé tette az elhangzottakat.
Vona Gábor, a nemzeti radikalizmus legmeghatározóbb képviselője pontokba szedte az elvárásokat és az érveket.

Adjon az Isten! Győzelmet!

Nem kezdett ünnepi bevezetőbe, azonnal a lényegre tért. Az ország jelenlegi helyzetében nem hajlandóak más célt kitűzni, csak a győzelmet. „Győzni akarunk és győzni is fogunk!” A győzelem után pedig nem kívánnak mellébeszélni hazudozni, hanem rendbe fogják tenni Magyarországot. Minden és mindenki a helyére fog kerülni. Van, aki igazságot, van, aki munkát, van, aki segítséget, van, aki lehetőséget kap, és van, aki meg majd cellát. Mindenki érdemei szerint.

Az igazság, hogy a parlamenti pártok mindegyike az Unió, a multinacionális és globális tőke szolgája. Azok tudta és engedélye nélkül egy tapodtat sem tehetnek. Tönkretették az országot. Van, aki aktív nemzetárulással, és van, aki passzív gyávasággal. Egyedül a Jobbik felelős kizárólag a magyar embereknek. Egyedül a Jobbik hajlandó és akar megküzdeni Magyarországért. Az MSZP és a Fidesz számára a Jobbik a közös ellenség. Ezért megvalósulni látszik köztük a koalíció.

Miért is?-tette fel a kérdéseket.

* Miért kellett közösen megszavazni olvasatlanul a lisszaboni szerződést? Talán, hogy a Jobbik ne tarthasson róla népszavazást?
* Miért kellett szétosztani nagy hirtelen a rádiófrekvenciákat egymás között? Talán, hogy a Jobbiknak ne kelljen adni belőlük?
* Miért kellett néhány hete a titkosítások feloldását szigorítani, és ezzel az elmúlt húsz év piszkos ügyeit még jobban elrejteni? Talán, hogy a Jobbik ne boríthassa a bilit majd április után?

Félnek a radikális Jobbiktól, miközben az ő oldalukon van a pénz, a média, a hatalom, a titkosszolgálatok, a fegyveres testületek, a nemzetközi támogatás, minden, mégis ők félnek. Hogy miért?

- Mert az igazság a Jobbiké. A Jobbik Országgyűlésbe jutása és győzelme nem azt jelenti majd, hogy egyel több parlamenti párt lesz, hanem azt, hogy néhány hónap múlva néggyel kevesebb. Hogy össze fog omlani az egész, húsz éven át hazugságokból épített kártyaváruk, maga alá temetve őket.

- A Jobbik-kormány felszámolja a politikusbűnözést, megvalósítja az elszámoltatást. Politikusbűnözéssel szembeni zéró toleranciáról szóló törvénycsomagot kívánnak benyújtani.

- Eltörlik a mentelmi jogot, a politikusok által elkövetett bűncselekményekre dupla büntetést fogunk kiszabni, feloldjuk a titkosításokat,

- Visszahívhatóvá teszik a képviselőket,

- kihozzák a börtönből a politikai foglyokat,

- megszüntetjük a végkielégítéseket, és a nemzeti vagyont megkárosító személyekkel szemben tényleges életfogytiglani börtönbüntetést teszünk lehetővé.

Ha mindezeket ma bevezetnék, hány parlamenti képviselő maradna a jelenlegiek közül?

* Munkahelyteremtés érdekében megszüntetik a felesleges kiadásokat.
* Az államadósságot újra fogják tárgyalni,
* a multinacionális cégeket és a külföldi bankokat bevonják a közteherviselésbe,
* a korrupciót felszámolják,
* a szociális rendszerben pedig közmunkához és szociális kártyához kötik a segélyezést.
* A mezőgazdaságnak és az erre épülő élelmiszer- és feldolgozóiparnak visszaszerzik az elvett hazai és külföldi piacait.
* Az építőiparban megszüntetik a lánctartozást és a multik elképesztő versenyelőnyét.
* A devizahitelek forintosításával megmentik a kilakoltatástól a családokat.

A Jobbik-kormány meg fogja védeni a magyar földet is. Nem a moratórium meghosszabbításával, mert az, kevés.

- A földtörvényt úgy kívánják módosítani, hogy olyan feltételekhez kötik a földtulajdonszerzést, amelyet egy külföldi egyszerűen nem tud teljesíteni.

Vona Gábor miniszterelnök-jelöltet nem érdekli, ha ez nem tetszik az EU-nak. Az elmúlt húsz évben mindig az izgatta a politikai elitet, hogy mit fog szólni Brüsszel, mit fog szólni Washington, Tel-Aviv vagy Moszkva? A Jobbik kormányát csak egy dolog érdekli: mit fog szólni Magyarország és a magyar emberek.

„Ez az ország 1848-ban példát mutatott egész Európának. Megmutatta, hogy képes közös hittel, közös akarattal és közös erővel cselekedni egy szebb jövőért. Egész Európa bámulta és csodálta a magyarságot. Mindenki magyar akart lenni, vagy legalább hasonlatos hozzánk. Minden év március idusán ezt a nagy büszkeséget és dicsőséget ünnepeljük meg. Azóta eltelt 162 könyörtelenül kemény, pusztítóan nehéz év. Kudarcokkal, árulásokkal, csonkítással, halállal és szenvedéssel. Sokan már temettek is bennünket.”

De Istennek hála, felébredt ez a nemzet. Korosztálytól függetlenül érdekeiket maguk akarják képviselni, bár ki kell emelnie az ifjúságot. Végre ismét egy nagyszerű generáció kovácsolódik, akikkel az országjárása során nap mint nap találkozik. Tüzes tekintetű, igaz, magyar fiatalok. A szebb jövő. Köszönet érte a szülőknek és a nagyszülőknek!

Bár még nem ismerjük őket, de itt vannak, és készen állnak a jövő Rákóczi Ferencei, Petőfi Sándorai és Horthy Miklósai, akikre nagyon sokat vártunk. Sokáig tűrtünk, mielőtt az asztalra csaptunk volna, de akkor beleremegett a föld. Április 11-én újra az asztalra kell csapnunk. És bele fog remegni a föld.

„Magyarország már feltámadt. Az elmúlt évtizedekben kibírtuk mindazt a megpróbáltatást, amelybe más nemzetek már régen belepusztultak volna. Mi mégis itt vagyunk. Megpróbáltuk a lehetetlent – és sikerült. Eljött a pillanat, amikor nem elszenvedjük a történelmet, hanem amikor végre mi írhatjuk azt. 1848. március 15-én a világ dicsősége voltunk. 2010. április 11-én legyünk újra azok.”- kérte az egybegyűltektől.

Nem lesz egyszerű meg küzdeni az igazunkért, miközben kívülről-belülről támadni fognak, egzisztenciális, lelki és szellemi terror alá vesznek gyalázkodni, hazudozni fognak. Nagyon erősnek és nagyon összetartónak kell majd lennünk, mert a tét óriási. Egy gyönyörű ország, az életet jelentő zsíros földekkel és temérdek vízzel. A nagyapáink és az unokáink hazája.

A gárdisták és a jobbikosok tudják, mi várhat rájuk, de nem félnek. Egyetlen dolog, amitől Vona Gábor fél: hogy a gyermeke egy reggel megkérdezi tőle miért lett magyarként rabszolga a saját hazájában?

Az elmúlt években hozzászoktak a támadásokhoz, megacélozta őket a sok megpróbáltatás, összekovácsolta a közös harc. A cél, hogy végre Magyarország a magyaroké legyen, hogy végre elinduljunk a valóban szebb jövő felé, hogy megtörténjék a szükséges, a radikális változás, és soha többé ne idegenek vagy politikusok, hanem csak és kizárólag a nép, a magyar nép nevében. 2010. március 15-én, hogy a Jobbik készen áll arra, hogy kormányozza Magyarországot! Most már csak Magyarországnak kell készen állnia, hogy ne a kisebbik és a nagyobbik rossz közül válasszon, hanem merjen a jobbik eszére hallgatni.

Együtt, nemzetként kell küzdenünk a hazánkért, ahol magyarnak lenni, újra büszkeség lesz. Magunkért, szeretteinkért, bajtársainkért, barátainkért, a magyar emberekért, a hazánkért, ezt a küzdelmet akár az első, akár az utolsó sorból, de vállalnunk kell.

Újra ott tartunk, hogy Magyarország népe szabadságért kiált.

Kiss Róbert kapitány beszédéből a következő gondolatokra hívnám fel a figyelmet:

162 évvel ezelőtt, 1848 március 15-én, hosszas vajúdás után megszületett nemzetünk szabadsága. Történelmünk mérföldköve, ekkortól datáljuk nemzetünk szabadságát. És annak a szabadságnak a pillanatnyi mámoráért keményen megfizettünk. És fizetünk ma is. Hiszen újra ott tartunk, hogy Magyarország népe szabadságért kiált. Mert ma, 2010-ben mit sem vesztett aktualitásából a sóvárgás a szabadság iránt! Igenis, újra rabok vagyunk saját hazánkban, igenis, idegenszívűek dönthetnek sorsunkról!

Majd a sajtó azon képviselőit szólította meg, akik hiteltelen, csúsztatott mondanivalójú fotókra és kifordítható félmondatokra vadásznak.

Költői kérdésekkel keresett választ a szabadságra:

Szabadság az, amikor tolvajok politizálnak? Lehet-e szabadságnak nevezni azt, amikor olyanok ülnek törvényt felettünk, akik az anyatejjel szívták magukba a gyilkos kórt, melyet kommunizmusnak nevezünk? Nézzük csak meg a híradásokat: meggyilkolta, kirabolta, eladta, elsikkasztotta, majd cáfolta, - ezek vajon szinonimái a szabadságnak? Lehet-e szabadságról beszélni, amikor pribékek, fogdmegek vigyázzák azt? Ők, akik békés tüntetők csontját törték, vajon ők úgy érzik, a szabadság nevében teszik?

A számonkérés nem maradhat el. Aki kezet emelt magyar testvérére, az büntetlen nem maradhat. A számonkérés feltétele a szabadságunknak

Egy nemzet szabadság iránti feltétlen vágya nevezhető-e forradalomnak? Mert ha igen, akkor Magyarországon forradalom van. Ismét öntudatra ébred magyarságunk, féltjük, óvjuk azt, ami a mienk, magyaroké. Már csak az a kérdés, ki vállalja 2010-ben Haynau szerepét? Ki lesz az, aki a forradalmat megtorolja? Hány Haynau ül ma is vezető pozícióban? Hány Haynau ült és ül még törvényt az Új Magyar Gárda Mozgalom egyenruhája fölött? Ha ezért bilincs jár, akkor mennyire lehetünk szabadok?

Mind ezek ellenére, a Kapitányt szabaddá teszi annak tudata, ha elviszik, három másik lép helyébe, és ez így hatványozódik. Végérvényesen megszületett a magyar összefogás, amely elsöpör minden akadályt az útjából. Létezik tisztességes út is, és tisztességes politizálás is. A Nemzeti dal refrénjével búcsúzott.

„A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!”

Hát Adjon az Isten! – Szebb Jövőt! A tömeg hangos "Éljen a gárda!" skandálással nyugtázta a főkapitány szavait.

Pörzse Sándor végezetül felhívta a figyelmet, hogy az áprilisi választási csatát nem csak a szavazóurnák mellett, hanem a számláló bizottságok íróasztalai mellett is meg kell majd vívni. Ezért arra szólította fel a nemzeti párt szimpatizánsait, hogy jelentkezzenek a bizottságokba, mert kulcsfontosságú, hogy a Jobbiknak minden szavazókörben legyenek delegáltjaik.

Az ünnepség a Magyar Hiszekeggyel, a Szózat és a Székely Himnusz eléneklésével zárult.

A Jobbik nagygyűlésén 50-80 ezer ember vett részt, a világhálón 30 ezer ember követte a Jobbik Tv élő közvetítését. Felemelő érzés volt a Jobbikkal ünnepelni, hitben megerősödve úgy hazatérni, hogy van remény, van feltámadás.

Orbán Éva

barikad.hu