Drága is olcsó is a MiG-ek kivonása

A korábbi tervekkel ellentétben január elseje után is hadrendben maradtak a MiG-29-es vadászgépek Magyarországon. Az orosz gyártmányú repülők kivonásának hónapok óta nincs hivatalos időpontja.

A Honvédelmi Minisztérium korábban azt közölte, a MiG-29-esek leszerelése milliárdos megtakarítást hozna, az újabb nyilatkozatok szerint azonban épp rendszerben tartásukkal lehet pénzt spórolni. A tovább üzemeltetett MiG-29-esekkel Magyarországnak jelenleg kétszer annyi vadászgépe van, mint ahogy azt a hadvezetés tavaly nyáron tervezte.

Nem tudják megmondani a Honvédelmi Minisztériumban (HM), meddig tartják még hadrendben a légierő 14 üzemképes MiG-29 Fulcrumját, amelyekről éveken át azt nyilatkozták, idén január elsejétől kikerülnek a szolgálatból.

Időközben kialakult válság

A korábbi tervek szerint a MiG-flottát 2010 elejétől teljes mértékben a Svédországból beszerzett Gripenek váltották volna föl. Az átállás indokáról a honvédelmi tárca tavaly augusztus végén azt közölte, a MiG-29-esek elavult technikát képviselnek szemben a jelenkor követelményeinek megfelelő Gripenekkel.

A tavaly nyár végén még biztosnak tűnő változtatás azonban elmaradt, amit a HM azzal indokol, hogy a MiG-29-esek megtartásával a hadsereg, illetve az ország pénzt spórolhat. A tárca közölte, azért döntöttek mégis az orosz gyártmányú gépek további üzemeltetése mellett, mert figyelembe vették „az időközben kialakult világgazdasági válság hatásait, és az ebből fakadó még takarékosabb gazdálkodás követelményét”.

Az orosz államadósság terhére 1994-ben beszerzett MiG-29-esekben jelentős kirepülhető időtartalék van még, vagyis üzemidejük nem járt le. A HM szerint az orosz vadászgépek nagyobb anyagi ráfordítás nélkül hasznosíthatók a kivonásukra korábban megszabott januári határidőn túl is. A MiG-29-esek rendszerben tartásának indokáról a HM közölte még, hogy az orosz vadászgépek további üzemeltetése segíti a Gripeneken zajló kiképzést, de ennek összefüggéseit nem részletezték.

14 Gripen kevés

Óvári Gyula, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem professzora szerint a MiG-29-esek rendszerben tartását indokolhatja, hogy a magyar légtér védelméhez, a NATO-felajánlások teljesítéséhez valamint a pilóták megfelelő képzettségéhez nem elegendő 14 Gripen. A honvédség vadászpilótái államközi szerződés alapján Kanadában kapnak alapkiképzést, de a szakértő szerint a külföldi tanulás után még évekbe telik, míg egy pályája elején lévő repülős eléri a NATO-ban elvárt szintet. A katonai szövetségben az számít gyakorlott pilótának, aki már legalább nyolcszáz órát töltött vadászgépével a levegőben és részt vett közös légigyakorlatokon is, vagyis képes más országok katonáival együttműködve végrehajtani harcászati feladatokat.

Drága is meg olcsó is

Azzal Óvári Gyula és a brüsszeli NATO-központ egyik témában jártas magyar munkatársa is egyetért, hogy a MiG-29-esek és Gripenek közös üzemeltetése, a különböző szerviz és kiszolgálási igények miatt, többe kerül, mintha csak egy fajta vadászgépe lenne a honvédségnek. Vegyes állományt fenntartani drága, de ha a többi alternatívát, így a lízingelt Gripenek óraszámának növelését vagy más, olcsón üzemeltethető kiképzőgépek beszerzését elvetette a hadvezetés, akkor valószínű, ez a legjobb megoldás – mondták a honvédség állományába tartozó szakértők.

Idén erősebb a légierő, mint gondolták

Óvári Gyula szerint azonban nem csak a pilóták gyakorlatoztatása miatt lehet indokolt a légierő dolgozói körében nagy nimbuszt élvező MiG-29-esek megtartása. A nemzetvédelmi egyetem professzora szerint a Magyarországhoz hasonló méretű NATO-országoknak, de a szövetségen kívüli Finnországnak is, általában több vadászgépe van, mint ahány Gripennel a hazai légierő rendelkezik.

A katonai szakértő úgy véli, az alapból húsz-huszonöt évre tervezett és így akár 2018-ig üzemképes gépek megtartása azt jelenti, Magyarországnak lényegesen ütőképesebb a légiereje jelenleg, mint ahogy azt a korábbi tervek előre jelezték. Magyarország 1993-tól 28 MiG-29-essel rendelkezett, majd tíz év múlva az állomány felét kivonták a hadrendből és alkatrész utánpótlásra használták. Néhány év múlva, a Gripenek 2007-es leszállítása után, a légierőnek ismét 28 vadászgépe lett, amely állomány 2010-től csökkent volna megint a felére.

mr1 - barikad.hu