A Jobbik, az arab világ és az antalli örökség

„A Jobbik az arabok felé nyit, Morvait iszlám terroristák bátorították” – ezzel a címmel számol be a Jobbik külpolitikai elképzeléseiről az atv.hu szennyportál. Mintha baj lenne az, hogy a radikális párt újra akarja építeni az arab világgal korábban fennálló igen szoros kapcsolatokat.„A Jobbik az arabok felé nyit, Morvait iszlám terroristák bátorították” – ezzel a címmel számol be a Jobbik külpolitikai elképzeléseiről az atv.hu szennyportál. Mintha baj lenne az, hogy a radikális párt újra akarja építeni az arab világgal korábban fennálló igen szoros kapcsolatokat. Mintha baj lenne az, hogy Morvai Krisztina egy palesztin konferencián vett részt, ahol bizony a Hamasz, a Hezbollah küldöttei is jelen voltak. Abban persze nincs semmi kivetnivaló, hogy az atv nevezetű szennycsatorna a rasszista Izraelt dicsőíti nap mint nap, és sűrűn szólaltatja meg a zsidó terrorállam képviselőit és kiszolgálóit. A palesztinokra, az arab világ képviselőire az atv érthetően nem kíváncsi. A szennycsatorna cionista irányvonala azt diktálja, hogy az arabokat elsősorban „iszlám terroristáknak” kell nevezni. Rasszizmus ez a javából, s Magyarország szégyene. Való igaz, az egyoldalú Izrael-barátság több mint egy évtizedes gyakorlatán akar változtatni a Jobbik. Helyesen teszi. S furcsa módon ezzel a külpolitikai fordulattal az antalli örökséghez kapcsolódik az új erő. Lássuk a tényeket. A Jobbik programjának VI.4.4. pontja foglalkozik az említett külpolitikai fordulattal. A program szerint a rendszerváltozás óta „feltétel nélküli Izrael-barátság jellemezte” a magyar külpolitikát. A cionizmus támogatásával a magyar diplomácia felrúgta az arab világgal korábban kialakult jó kapcsolatokat. A Jobbik szerint fordulatra van szükség: szorosabbra kell fűzni az arab államokkal a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat, s szerepet kell vállalni a közel-keleti keresztény közösségek fennmaradása érdekében. Röviden ennyi szerepel a Jobbik programjában. Közel húsz évvel ezelőtt, 1990. szeptemberében jelent meg az Antall-kormány programja. A fehér színű, 222 oldalas könyv címe: „A nemzeti megújhodás programja”. Megvallom, akkor is, ma is – finoman fogalmazva - erős kritikával szemléltem az Antall-kormány ténykedését (illetve mulasztásait), ettől függetlenül a programban vannak ma is megfontolandó, érdekes elemek. A kötet 182. oldalán ezt olvassuk: „A gazdaságukat és belső politikai rendszerüket sikeresen átalakító távol-keleti országokra, így a Koreai Köztársaságra, kiemelt figyelmet fordítunk. Ausztráliával, Brazíliával és Izraellel fennálló kapcsolatainkat, valamint az arab országokat ugyancsak kiemelten kezeljük. A magyarságot mind a zsidó, mind az iszlám kultúrához százados szálak fűzik, s ezeknek a politikai kapcsolatainkra is jótékony hatást kell gyakorolniuk. Megengedhetetlennek tartunk minden a nemzetközi jogrendszerbe ütköző cselekményt, így a szuverén államok bekebelezését. Őszintén reméljük, hogy a közép-európai feszültségzóna megszűnése a Közel-Keleten is elő fogja mozdítani a béke erőinek felülkerekedését. Fontos súlypontként tartjuk nyilván az összes ASEAN-országokat, továbbá Iránt és Mexikót is.” A fentiekhez rövid magyarázat: az ASEAN a délkelet-ázsiai országokat tömörítő szervezet, tagjai között találjuk például Malajziát, Indonéziát, Szingapúrt. De a lényegre térve: az Antall-kormány kiemelten kezelte a távol-keleti, közel-keleti országokkal fennálló kapcsolatokat, így például Iránt – a cionista lobbi mai elsőszámú mumusát! - is fontos partnerként jelölte meg. A kormányprogram együtt említi az Izraellel és az arab világgal fennálló kapcsolatokat, amiből mára egyoldalú, feltétlen Izrael-barátság lett – a magyar „diplomácia” nagy szégyenére. Külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az idézett szövegrészlet a magyar és az iszlám kultúra közötti „százados szálak”-at is említi. Vajon ehhez mit szólnak ma az atv szennycsatorna cionista elkötelezettségű médiaszolgái, akik az „iszlám” szót csak a „terrorizmus” jelzőjeként szokták használni? Az idézett szöveg egyik legfontosabb mondatát még egyszer megismétlem: „Megengedhetetlennek tartunk minden a nemzetközi jogrendszerbe ütköző cselekményt, így a szuverén államok bekebelezését.” Vajon mire gondolt a szöveg írója? Tény, hogy 1990. augusztus másodikán Irak megszállta Kuvaitot (a szeptemberben kiadott kormányprogram azonban akkor már vélhetően nyomdában volt). A szöveg általánosságban beszél „a nemzetközi jogrendszerbe ütköző cselekmény”-ekről, márpedig tudjuk, hogy Izrael a rá vonatkozó ENSZ-határozatoknak konzekvensen soha nem tett eleget, s nem vonult ki az általa megszállt, törvénytelenül bekebelezett területekről. Köztudott, hogy fennállása óta Izrael állam a nemzetközi jog fölé helyezi magát, s a közel-keleti béke megteremtésének évtizedek óta legfőbb akadálya a cionista, apartheid terrorállam. A kormányprogram tehát – igaz, csak burkoltan – Izrael gyalázatos politikáját is elítélte. Az Antall-kormány külpolitikai programja tehát – más államok, térségek mellett – kiemelten kezelte az arab országokat. Húsz évvel az első szabadon választott kormány megalakulása után a Jobbik ugyanezt az irányvonalat képviseli. Akármit is gondoljunk a néhai miniszterelnökről és csapatáról, tény: az új erő programjába illesztette az ún. antalli örökség egy darabkáját. Tessék mondani: ezek szerint az antalli örökség a „szélsőjobb” melegágya? Falusy Márton Hunhir.hu - barikad.hu