Exkluzív riport: megszólalt a Szabadság hídi öngyilkos férfi családja

„Milyen mocskos világ ez? Nem is ismerték, és elmondták minden drogosnak meg baromnak. Szégyen és gyalázat. Legalább halálában hagynák békén. Kérem Önöket, írjanak róla pár szót, legalább egy helyen olvassanak a gyermekeink jót róla…” Néhány sor abból a levélből, amely néhány napja érkezett szerkesztőségünkbe. A feladó, Molnár Katalin az elhunyt férfi volt felesége, aki hét gyermeke nevében fordult hozzánk segítségért. Május 23-án, a Szabadság-hídon a Turul madárra felmászott egy férfi. Felgyújtotta magát, és nem az esetleges túlélés minimális esélyét választva a Duna vizébe, hanem a biztos halált jelentő betonra ugrott.Exkluzív! – Megszólal a magát felgyújtó, majd a Szabadság-hídról leugró férfi családja! Az internetezők jól ismerik a “Pünkösdi öngyilkosság” képsorait. Felmászott a férfi a Szabadság híd Turul szobrára, felgyújtotta magát, és a betonra ugrott. Nem a vízbe, a hídra. Biztosra ment. Ki volt ő, és miért tette ezt? „Milyen mocskos világ ez? Nem is ismerték, és elmondták minden drogosnak meg baromnak. Szégyen és gyalázat. Legalább halálában hagynák békén. Kérem Önöket, írjanak róla pár szót, legalább egy helyen olvassanak a gyermekeink jót róla…” Néhány sor abból a levélből, amely néhány napja érkezett szerkesztőségünkbe. A feladó, Molnár Katalin az elhunyt férfi volt felesége, aki hét gyermeke nevében fordult hozzánk segítségért. Május 23-án, a Szabadság hídon a Turul madárra felmászott egy férfi. Felgyújtotta magát, és nem az esetleges túlélés minimális esélyét választva a Duna vizébe, hanem a biztos halált jelentő betonra ugrott. Az önégetés figyelemfelhívó lehetett. Úgy tett, mint az ikonná lett cseh egyetemista, Ján Palach, aki a hatvanas évek végén kisétált Prága főterére, a Vencel térre és az ország védőszentjének, Szent Vencelnek a szobránál felgyújtotta magát. Így tiltakozott a Szovjetunió megszálló csapatainak bevonulása és a kommunista diktatúra ellen. Bauer Sándor 1969-ben, 17 évesen a Nemzeti Múzeum kertjében, a Petőfi emléktábla közelében felgyújtotta magát. Búcsúlevelében ez állt: “Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek”. Miközben teste lángolt, két kis nemzeti színű zászlót lobogtatott. Filotás István halála sem volt értelmetlen. Azzal, hogy felgyújtotta ruháját, és a mélybe vetette magát a Szabadság hídról, tiltakozott egy embertelen világ ellen. Halála előtt közvetlenül is érezhette ennek a kegyetlen világnak a ridegségét. Az öngyilkosságát rögzítő felvételen hallható a híd lábánál szemlélődők bekiabálása: “Ugorj már, ba…meg!” Majd a röhögés. Igalon egy fáradt arcú, mégis mosolygós nő fogad a kapuban. A háta mögött kíváncsi szempár kukucskál. Egy kisfiú lép elénk, határozottan. – Ti vagytok a riporterek? Apukám miatt jöttetek? – Igen, válaszolunk. A riport folytatását a Barikád hetilap eheti számában olvashatják. barikad.hu