Nyílt levél a melegfelvonulás szervezőinek: honnan veszik a bátorságot, hogy minket képviseljenek?

Nyílt levél a melegfelvonulás szervezőinek!

A nevem Szabó Richárd, és meleg vagyok. Azzal a kéréssel fordulok önökhöz, mint szervezőkhöz, hogy kíméljék meg a magyar társadalmat az efféle felvonulásoktól. Én is meleg vagyok, tudnak rólam sokan, de nem hiszem hogy a nemi identitásomat az utcára kellene vigyem. A szexuális beállítottság nem tartozik másra, kizárólag két emberre és négy fal közé. Ezt teszi a heteroszexuális társadalom is.

Most, amikor ilyen nehéz helyzetben van az országunk, amikor emberek százainak nincs hol lakniuk mert mindenüket elvitte az árvíz, amikor minden rendezvényt vagy elhalasztanak vagy átszerveznek csak azért hogy az árvízkárosultakon segíteni tudjanak - azt hiszem nekünk melegeknek emelt fővel ugyanígy kellene tenni! Ne várjuk addig embertársaink elfogadását, toleranciáját amikor mi magunk sem adjuk azt meg!

Azt kérem a szervezőktől, hogy a felvonulással járó költségeket inkább utalják át a Magyar Vöröskereszt árvízkárosultaknak fenntartott számlájára adományként. Hogy ezzel is megmutassuk, tudunk emberhez méltóan viselkedni. Higyjék el, számtalan meleg embernek - bátran merem állítani hogy a többségnek - ez a véleménye.

Ha valaki, én sokat tettem azért hogy a melegeknek megfelelő jogaik legyenek. De ezzel a „meleg parádéval” amit önök állítólag azért szerveznek, hogy elfogadjanak minket, csak és kizárólag rosszat tesznek nekünk. Nem kell ráerőltetni a társadalomra magunkat. Ennek a felvonulásnak a külsőségei már túlléptek minden emberi elfogadást. Sokan a felvonulók közt - magam láttam és átéltem - mást sem tesznek, csak magukat mutogatják, trágár szavakat használnak.

Arról nem is beszélve, hogy mindez Budapest legforgalmasabb utcáin megy végbe, ahol rengeteg kiskorú gyermek sétál. Nekem is vannak gyermekeim, tudom mivel jár ez az egész. Nem hiszem, hogy a mai Magyarországon rá kellene kényszeríteni a „normál életet élő” családokat hogy magyarázkodjanak a gyermekeiknek.

Ha valaki meleg, annak szíve joga azt tenni, ami neki jó. De ne vigye az utcára! Én elhiszem, és tapasztalatból tudom, hogy nem könnyű nekünk - de még nehezebb lesz, ha nem hagynak fel az effajta magamutogató rendezvényekkel. Az a baj, hogy az effajta felvonulásokon résztvevő emberek után ítélnek meg minket, holott mi tudjuk jól, hogy többségében átlagemberek vagyunk.

Nem hiszem, hogy büszkének,kellene lenni azért mert melegek vagyunk! Büszkék lehetünk az életünkre, a családunkra, a barátainkra - de elsősorban arra hogy magyarok vagyunk. Adjuk meg az esélyt embertársainknak és azok gyermekeinek hogy méltó családi életet tudjanak élni. A felvonulást pedig kérem, ne tartsák meg a melegek nevében! Honnan veszik egyáltalán a bátorságot ahhoz, hogy minden meleg nevében tartsák? Volt erről bármilyen felmérés, amely szerint elégedetlenek lennénk? És ha azok is vagyunk, mégis milyen jogon merik eldönteni a nevünkben, hogy kimennek utcára gusztustalan, hiányos öltözékekben?!

Eddig is a négy fal közt dőlt el minden, eztán is ott fog. És nekünk - mert itt beszélhetek egy elég széles rétegről, akik melegek és osztoznak velem e felfogásban - igy, ahogy van, nagyon is megfelel!

Tisztelettel:
Szabó Richárd