Török közvetítés Irán és az Unió között

Igazi és eredményes tárgyalásokra számít szeptemberben az iráni vitatott atomprogrammal kapcsolatban Guido Westerwelle német külügyminiszter, amire okot adhat az is, hogy kollégája, Ahmet Davutoglu bejelentette, Irán hajlandó lemondani az urán húsz százalékosra történő dúsításáról.

A német külügyminiszter szerdán Isztambulban hangsúlyozta: az Európai Unió és Irán közötti, ősz elején esedékes párbeszéd nem csupán a dúsított urán fűtőelemre cseréléséről fog szólni, hanem minden nyitott kérdés napirenden lesz majd.

"A tárgyalásoknak nincs értelmük, ha azok csak részszempontok alapján történnek" - húzta alá Westerwelle.

Westerwelle a török kollégájával tartott sajtótájékoztatón azt is elmondta, hálás Törökországnak és Brazíliának, amiért rávették Iránt a párbeszéd felvételére.

Davutoglu közben bejelentette, hogy vasárnap találkozott Manusehr Mottaki iráni és Celso Amorim brazil külügyminiszterrel. A három állam még májusban kötött egy közös megállapodást arról, hogy Teherán a gyengén dúsított uránját nukleáris fűtőelemre cseréli. A mostani találkozón pedig Irán biztosítékot adott arra, hogy lemond az urán 20 százalékosra történő dúsításáról, amennyiben a világ vezető hatalmai belegyeznek egy nukleáris fűtőanyag cserébe.

"Mottaki törökországi látogatásakor elmondta, hogy amennyiben a Teherán által javasolt egyezmény megszületik, és így kutatási tevékenységéhez elegendő mennyiségű fűtőelemmel látják el, úgy felhagy az urán húsz százalékosra dúsításáról" - mondta el Davutoglu a sajtótájékoztatón.

Az iráni ajánlat Westerwelle szerint jó előjel a szeptemberre remélt, Irán és hat másik állam közötti, Teherán vitatott atomprogramjával kapcsolatos tárgyalásokra nézve.

Teherán még februárban jelentette be, hogy az addigi 3,5 százalék helyett 20 százalékosra kezdi el dúsítani uránkészletét. Ez komoly aggodalmat vetett fel amiatt, hogy az urán tisztaságának további növelése Iránt idővel atomfegyver előállítására is képessé teszi.

A német-török külügyminiszteri találkozón szó esett még a Gázába tartó segélyflottilla ellen Izrael által májusban végrehajtott támadás ügyéről is. Davutoglu a nyolc török és egy török származású amerikai állampolgár életét követelő katonai művelet vizsgálata kapcsán elmondta, elsősorban szolidaritást vár a nemzetközi közösségtől és különösképp Németországtól.

A török külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: Ankara elfogadta Berlin részéről azt, hogy nem sokkal az incidens után betiltotta Németországban a törökök által működtetett Nemzetközi Humanitárius Segélyszervezetet (IHH), amelyről kiderült, hogy az elmúlt három évben 6,6 millió eurót folyósított a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó radikális palesztin szervezet, a Hamász hat szociális egyesületének. A Törökországban is ugyanezen a néven működő segélyszervezet, amely kulcsszerepet játszott a segélyflottilla megszervezésében, nem feleltethető meg ugyan teljesen a németországinak, Ankara álláspontja azonban továbbra is az, hogy a Hamász nem zárható ki a közel-keleti konfliktusrendezésből.

MTI - barikad.hu