Milliárdok vándorolnak az oktatásból MSZP- és Fidesz-közeli cégekhez

Keresztül-kasul behálózta az oktatást az üzleti világ. A rendszerváltás óta a liberalizmus eszméje telepedett rá a hazai iskolarendszerre - szélesre tárva a kapukat a profitorientált cégek előtt. Évente óvatos becslések szerint akár több százmilliárd forintnyi közpénz vándorolhat az oktatással foglalkozó SZDSZ-, MSZP- és Fidesz-közeli cégekhez, miközben a pedagógus bérek rendkívül alacsonyak, az oktatás színvonala pedig soha nem látott mélységekbe zuhant.

Harcot indít az oktatásra rátelepedő üzleti körökkel szemben az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa a kormányalakítás óta számos intézkedéssel már igazolta, elszánt abban, hogy minél gyorsabban csökkentse az elmúlt nyolc év liberális oktatáspolitikájának kártételeit. Az osztályzás visszaállítása, a buktatási tilalom megszüntetése, a pedagógusok kárára elkövetett erőszakos cselekmények súlyosabb büntetése ezek közé a lépések közé sorolhatóak. Szegeden az államtitkár megfogalmazta az oktatás egyik legfőbb problémáját, azt mondta, gyökeresen kiirtaná a végzős általános iskolásoknak szervezett fizetős felvételi előkészítőket, mert azoknak nagyobb esélyük van az általuk választott középiskolába bekerülni, akiknek a szülei fizetni tudnak a különórákért. Hoffmann Rózsa mindössze egy apró szegmensét emelte ki ennek a gigantikus iparágnak, amely az elmúlt években rátelepedett az oktatásra, természetesen politikai közreműködéssel.

Hogyan került a cipő az asztalra, vagyis mit keresnek a profitorientált cégek az oktatásban? A válasz egyszerű: pénzt. Nagyon, nagyon sok pénzt. Az elmúlt években az egészségüggyel párhuzamosan az oktatásban is számos szolgáltatás a takarékosságra hivatkozva magánkézbe került. A liberális felfogás szerint az államnak a háttérbe kell vonulnia, és minél több területen a piaci viszonyok érvényesülését kell elősegíteni. Az oktatás világában az átlagember számára csak néha válnak láthatóvá azok a körök, akik haszonélvezői az elmúlt években Magyar Bálint és Hiller István által véghezvitt átalakításoknak. A digitális iskola megteremtése nagy lehetőséget jelent az üzleti köröknek bevételük biztosítására. Hogyan kezdődött az őrület?

A hazai pedagógiai hagyományokra, a méltán híres magyar iskolarendszerre mért balliberális csapások ideológiai hátterét a PISA- jelentés rossz eredményeire való hivatkozás adta. A nemzetközi felmérésben a 15 évesek felkészültségét mérték: természettudományos ismeretekből közepes, matematikából ennél kicsivel gyengébb, olvasás- szövegértésből a vizsgált országok között, az utolsó harmadba kerültek a magyar diákok. A Horn-, majd a Medgyessy-, Gyurcsány-érában elkezdődött a magyar oktatás modernizálása. E bűvszó mögött két törekvés húzódott meg: az egyik az oktatás szolgáltatássá alakítása, a másik a globális,uniformizáló törekvéseknek való szolgai megfelelés. Előbbit a felsőoktatás tandíjassá tétele jelezte, utóbbit pedig a PISA- vizsgálat háttere mutatja meg. A felmérés elnevezése egy mozaikszó, amely a Programme for International Student Assessment kifejezésből származik. 1997-ben a brüsszeli Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal és az Egyesült Államok oktatási tárcája, valamint oktatási statisztikai központjának összefogásával jött létre ez a program, amelynek küldetése egy mérésértékelési szabvány-rendszer kidolgozása és bevezetése volt.

A kezdeményezés globális jellege miatt az egyes nemzetek tárgyi tudásának mérése lehetetlenné vált, ezért a PISA-mérés a diákok kompetenciáját (képességeit) vizsgálja. A kezdeményezés célja, hogy létrehozzanak egy nemzetek felett álló szabványt, amelynek egy adott korú gyermeknek meg kell felelnie, hogy jól hasznosítható munkaerő válhasson belőle, éljen hazánkban vagy éppen Dániában. A PISA-mérés globális volta miatt alkalmatlan arra, hogy összehasonlítsa a diákok tárgyi tudását. Miért kellene tudnia egy 15 éves magyar diáknak, hogy ki volt a dán történelemben Kékfogú Harald vagy Villásszakállú Sven? Vagy fordítva, miért hallottak volna a dán iskolások Ozorai Pipóról vagy Kinizsi Pálról? A PISA-mérés a nemzeti irodalomban vagy történelemben való jártasság feltérképezésére alkalmatlan, nem is erre hivatott. Erre hivatkozva az elmúlt nyolc évben háttérbe szorították az ismeretanyag átadását az oktatási kormányzat illetékesei, és súlyos milliárdokat öltek a kompetencia alapú oktatás elterjesztésébe. A magyar pedagógiai kultúrának éppen ez volt az egyik titka már az 1930-as években is, hogy egyensúlyban volt az oktatásban az ismeretek átadása és a gyerekek írási, olvasási, számolási képességeinek fejlesztése. Az újként beállított pedagógiai módszer természetesen új taneszközök alkalmazását, új tankönyvek írását, a pedagógusok továbbképzését követelte meg, ami hatalmas lehetőségeket rejt az oktatásból élő magáncégeknek.

A cikk folytatását elolvashatják a bar!kád hetilap legfrissebb számában, mely még kapható az újságárusoknál.

barikad.hu