Zalai Károly szűrszabó iparművész életútja és munkássága - Utószó

3. Utószó

Zalai Károly iparművész úgy támasztotta fel a bakonyi szűrt, hogy előtte kitartóan, megfelelő háttéranyagot gyűjtött össze. A vele töltött idő alatt az is világossá vált előttem, hogy nagyon széles látókörű volt aktuális történéseket illetően is. Egyetlen dolog volt számára, amit önmagának kellett elsajátítani a szűrkészítés terén, segítség nélkül, ez pedig az ornamentikában való olvasás volt. Még nincs kellő mennyiségű bizonyítékom ahhoz, hogy biztonsággal kijelenthessem, hogy Zalai Károly valóban ugyanazt látta-e a régi szűrornamentikában, mint akik készítették és viselték. Ugyanakkor tény, hogy egy teljesen új és egyedi mintavilágot hozott létre. Az Erdő Péter bíborossal kapcsolatos példa is rámutatott arra, hogy az általa készített szűrök ornamentikája nem légből kapott kitaláció. Nála való tartózkodásomkor sajnos nem tudtunk a régi ornamentika végére járni, ami utólag is nagy veszteség, hiszen, ha nem is az összes, de nagyon sok bakonyi mintában fel vélte fedezni a régen is használatos jelentéseket. Amennyiben Fischer Károly írásából levont következtetéseket vesszük alapul, akkor kijelenthető, hogy Zalai Károly szabásformát, típust tekintve nem követett el semmilyen hibát, amikor szerte Magyarországba, de még Erdélybe is adott el szűröket. Mindemellett a mester olyan változást idézett elő, ami a szűrornamentika táji megoszlását teljesen felforgatta, hiszen a bakonyi mintavilágot eddig csak a Bakonyban és környékén használták, így most olyan helyen is előfordul, ahol eddig még sohasem.

Zalai KárolyZalai Károly

Zalai Károly életútja azon felül, hogy gazdag korrajz, nem mindennapi. Sajnos túl sok negatívumot kapott az élettől, ugyanakkor munkásságával, úgy gondolom, rendkívüli dolgot vitt véghez. Véleményem szerint nem kis üzenetet hordoz az utókor számára. A gyűjtésből származó anyag többszöri átvizsgálása során azt véltem felfedezni, hogy a mester élete és munkássága, mint mikrokozmosz párhuzamba hozható a magyar nemzet halálának és feltámadásának allegóriájával: Zalai Károly megpróbáltatásokkal teli élete nemzetünk történelme kicsiben. És a tény, hogy az iparművész minden rossz ellenére sem hagyta abba a szűrkészítést, jelenti nekünk azt makroszinten, hogy a mi nemzetünk is, akárcsak úgy, mint a többi, feladatot kapott az életben, amit ha mi nem végzünk el, akkor senki más nem fogja véghezvinni. Véleményem szerint ez a feladat arról szól, hogy múltunk teljes egészét szem előtt tartva gondolkodnunk kell, gyarapítani kell értékeinket, és emberek módjára kell viselkednünk minden akadály ellenére. A bakonyi szűr pusztulása és feltámadása pedig nem jelképez mást, mint a magyar nemzetet: mikor már úgy tűnik, hogy minden szempontból kiveszőben van, kellő hittel erőt vesz magán, és úgy éled újjá, hogy annak csodájára jár a világ.

Üzent utánam az ősi világ,
vérembe lopta áramát.
Az utat én akartam,
mert engem akart az út.
Magyar dicsőségünket, kérlek, keressétek!

/Kőrösi Csoma Sándor/


4. Felhasznált irodalom

Fischer Károly Antal: A hunok és magyarok „fekete” illetve „fehér” elnevezésének megfejtése. Heisler J. Könyvnyomdája, Budapest, 1888.

Gaborján Alice: A magyar szűr eredetének kérdéséhez. In: Szolnoky Lajos (szerk.): Néprajzi értesítő. A Néprajzi Múzeum évkönyve. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1975/ 57. szám. P.:155. http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=421 Letöltés ideje: 2010-02-09

Gönczi Ferenc: A cifraszűrök készítésének és viselésének eltiltása. In: Domanovszky György (szerk.): A Néprajzi Múzeum értesítője. Budapest, 1942. 34. évfolyam, 3-4. szám. p.:268-272
http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=421 Letöltés ideje: 2010-02-09

Györffy István: Magyar népi hímzések – A cifraszűr. Nap Kiadó, Budapest, 2004 (reprint változat)

Huszka József: A magyar turáni ornamentika története. Nyers Csaba magánkiadása (reprint), Budapest, 1996.

Malonyai Dezső: A magyar nép művészete. Negyedik kötet. A dunántúli magyar nép művészete (Veszprém, Zala, Somogy, Tolna). Franklin-társulat, Budapest, 1912. P.:178-182

Palotay Gertrúd: Szűrhímzés-öltésmódok. In: Bátky Zsigmond (szerk.): A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának értesítője. 22. évfolyam, 1. füzet, a Magyar Nemzeti Múzeum kiadása, 1930. p.:46-54.
http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=421 Letöltés ideje: 2010-02-09

Szűr (szócikk). In: Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. Ötödik kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-256.html
Letöltés ideje: 2010-03-12

Gyenge Szabolcs
barikad.hu

FRISS HÍREK