Hit, hazaszeretet megalkuvás nélkül: bemutatkozik az Összlengyel Ifjúság

A Bar!kád hetilap július 22.-i számában a helyszínről számoltunk be részletesen a varsói Europride-ról, a homoszexuálisok összeurópai menetéről. A Młodzieży Wszechpolska (Összlengyel Ifjúság) nevű lengyel szervezet tiltakozó menetet szervezett a buzifelvonulás ellen. Ezúttal a magyar nemzeti radikális egyetemista szervezetekhez hasonló társaságot mutatjuk be, akiknek a küldöttsége augusztus 5.-én hazánkba érkezik.

A homokosok elleni menet évfordulójára esett július 22-ére esett. Ezen a napon volt (szinte napra pontosan) a grünwaldi csata 600. évfordulója. Ezen a hétvégén Lengyelország szerte megemlékeztek az 1410-ben, a Teuton Lovagrend, a német-római és a francia közös seregek ellen megvívott győztes csatára, amely a lengyel történelem legnagyobb diadala. Hasonló a mi nándorfehérváti győzelmünkhöz. Varsóban komolyabban egyedül a Młodzieży Wszechpolska érezte fontosnak a buzik büszkeségmenete mellett a lengyel nemzeti büszkeségről is megemlékezni.

Budapesten, Vona Gáborral

Az Összlengyel Ifjúság szerkezeti felépítése hasonló a Jobbikéhoz (mozgalom) vagy a HVIM-éhez. Tagjai elsősorban egyetemista fiatalok és fiatal értelmiségiek. 1922 március 26-án mintegy két tucat egyetemista alakította meg a szervezetet Vladimir Zychowicz vezetésével. 1922 őszén az MW a választási kampányban a Kereszténydemokrata Uniót segítette. Fiatal tudósok vettek részt a választásokat megelőző választási gyűléseken. a második világháború előtt az MW határozott célja volt távolságot tartani a németektől és az oroszoktól is. Szorgalmazták a lengyel paraszti és munkáscsaládból származó diákok minél nagyobb arányú felvételét az egyetemekre. A Wszechpolacy jelenléte egyre erősebb lett a tudományos körökben és az egyetemeken is gombamódra szaporodtak az alapszervezetek. A független nemzeti ifjúság aktív volt Varsóban, Lvovban és Vilniusban, Kazimierz Gluzińskival az élen.

Az MW III. kongresszusa Varsóban volt, 1925 novemberében. Határozatban megerősítették a nemzeti hűség gondolatát. 1928 és1932 között az MW kezdeményezett egy sor látványos akciók az egyetemeken és más helyeken. A második világháborúban az MW tagjai aktívan harcoltak, többeknek a világégés után számüzetésbe kellett vonulniuk Angliába, az Egyesült Államokba, vagy Kanadába. Közvetlenül a háború után, a kommunista terror által vezetett Állambiztonsági Hivatal (UB) felszámolt minden hazafias kezdeményezést az egyetemeken, a tudományos körökben és a közélet minden területén. Több ismert aktivistát is halálra kínoztak, meggyilkoltak a zsidó származású kommunista mészárosok. Bosszú címén, akár nálunk 1919-ben vagy 1945-ben a patkánylázadás, vagy a kommunista vérbosszú idején. a lengyel nemzet 1945 után elvesztette a teljes értelmiségi elitjét: előbb a németek, majd a szovjetek törekedtek a maguk módján tökéletesen arra, hogy a nemzet gerincét abszolút kettétörjék. Az Összlengyel Ifjúság reaktiválására is egészen 1989-ig kellett várni.

1989-ben Roman Giertych vezetésével kezdtek az egyetemeken ha nehezen is, de újjáalakulni a történelmi ifjúsági szervezetek sejtjei. 1989 december 2-án, Poznanban került sor a szervezet hivatalos újjáalakulására. A küldöttek a teljesség igénye nélkül a következő nagyobb lengyel településekről érkeztek: Poznan, Krakkó, Varsó, Bialystok, Konin, Lodz, Gdansk, Kalisz, Wroclaw, Bydgoszcz. A gyűlésen megválasztották elnöknek Roman Giertych et és elfogadták az újjáalapító ideológiai és politikai nyilatkozatot. a rendszerváltás után az MW minden addiginál nagyobb szervezettségre tett szert. Megjelent az egyetemek mellett a középiskolákban is, szórolapokkal és saját kiadványokkal jelentkeztek, teret kaptak az országos médiában és táborokat, katolikus zarándoklatokat szerveztek. Az ifjúsági szervezet a későbbi választáson támogatta a lengyel nemzeti érdekekért küzdő pártokat. Politikusaiknak lehetőséget adtak az egyetemeken a bemutatkozásra. Az MW számára a legfontosabb (főleg a 2000-es években) a nemzeti önrendelkezés, a termőföld megvédése és a családok erősítése volt. a szervezet később gyakorlatilag az ultranacionalista kormánypárt, a Lengyel Családok Ligájának az ifjúsági szervezetévé vált. Több parlamenti és EP-képviselőt is adtak. A szervezetet "homofóbként" tartja nyilván feketelistáján az Amnesty International, de még az ENSZ is. Simon Peresz izraeli miniszterelnök ominózus "felvásárlós" kijelentésében hazánk mellett Lengyelországot is megemlítette, az MW tiltakozott ez ellen.

Az Összlengyel Ifjúság vezetői (köztük egykori képviselők) december 5-én hazánkba érkeztek és vezető jobbikos politikusokkal tárgyaltak. Erről kapcsolódó cikkeink közt olvashat.

Horváth Ádám

barikad.hu