Rengeteg a szabálytalan EU-támogatás

Az uniós források felhasználása során a szabálytanul folyósított támogatások összege közel ötszörösére nőtt 2009-ben a 2008. évihez képest, és megközelítette a 9 milliárd forintot, a szabálytalanságok növekedése a programok zárásával és a kedvezőtlen gazdasági helyzettel függött össze - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből.

Az ÁSZ összegzése szerint Magyarország 2004-2009-ben 3.745 milliárd forint uniós és kapcsolódó hazai támogatást használt fel. Az ellenőrzés során a célszerűség mellett az eredményesség és hatékonyság elemzése állt a vizsgálat fókuszában - olvasható az ÁSZ összegzésében.

A számvevők szerint az uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát rontotta, hogy az intézmények nem kezeltek szabálytalanságként olyan, az Európai Bizottság szabálytalanságnak ítélt pénzügyi korrekciókat, átcsoportosításokat, amelyek több tíz milliárd forint többlettel terhelték a hazai költségvetést. Ilyen volt például a közbeszerzési szabálytalanságok miatti közel 66,6 milliárd forintos pénzügyi korrekció. Az EU Bizottsága vitatta további 35 milliárd forint elszámolhatóságát. A számvevők megállapították: a nyilvántartási és beszámolási rendszer hiányosságai miatt sem a döntéshozók, sem a nyilvánosság nem kapott megfelelő információt az uniós források felhasználásáról.

A NFÜ és az MVH, szabályozás szerint az Európai Csalásellenes Hivatal (az OLAF) nemzetközi szervezete számára a 10.000 eurót meghaladó szabálytalanságokról számolt be. A legtipikusabb szabálytalanságok a közbeszerzési törvény megsértése, az engedélyezett projektektől való eltérés, az el nem számolható és jogosulatlan költségek elszámolása, valamint a terület alapú támogatások túligénylése voltak.

Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követelt vissza a kedvezményezettektől a szabálytalanságok miatt. Ennek több mint fele, 19,1 milliárd forint a Kohéziós Alaphoz, a többi közel azonos arányban a strukturális és az agrártámogatásokhoz kapcsolódott. Ezen túlmenően az EU Bizottsága Magyarországtól, mint tagállamtól követelt vissza mintegy 8,4 milliárd forintot.

A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hiányossága miatt 2005. és 2006. évekre vonatkozóan 3,6 milliárd forintot, az unióstól eltérő áfa szabályozás és eszközbeszerzés miatt 4,8 milliárd forintot kellett visszafizetni.

A vizsgált folyamatok szabályozása alapvetően mindkét szervezetben megtörtént. Az NFÜ esetében a hazai szabályozás azonban még nem adott elégséges támpontot a gyakorlathoz. Az MVH a közigazgatási eljárás szabályai szerint járt el, az attól eltérés megfelelő törvényi szinten szabályozott volt.

A követeléskezelés eredményességét rontotta, hogy a támogatások behajtására, végrehajtására egyaránt jogosult MVH és APEH között a kommunikáció időigényes, az információcsere pedig lassú volt. Az ÁSZ ezért azt javasolta a kormánynak, hogy mutassa ki és tegye közzé az uniós támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalanság miatti követeléseket, kötelezettségeket, pénzügyi korrekciókat átfogóan a zárszámadás keretében.

mti - barikad.hu