A csendőrség, a rend biztosítéka

Cikk Front kép - 280x185: 

A történet részesei már réges régen a temetők lakói, ám ha élnének, a módszert ma sem ítélnék el -  mármint a hasznosságát.

Akkoron, amikor áttért ért a magyar oktatási rendszer a négyosztályos alapoktatásról a hatosztályos elemire (egyben beépítették az alapoktatás és a középiskolák közé a polgári iskolákat), a rendelkezés kimondta az elemi iskolai képzésben való kötelezőséget. A végrehajtást szigorúan ellenőrizték.

Egy bizonyos település elemi iskolájának igazgatója a osztályfőnöknek az indulási napon kiadta az ukázt, valahányának legelső teendője az, hogy megállapítsák, kik hiányoznak a tanítás első órájában? Ugyanis fölkészültek rá, előre fölmérték a  települést. Az  igazgató az eléje tett listát a pedellus kezébe adta azzal, hogy ballagjon el vele a csendőrőrsre és adja át azt a parancsnoknak, akivel a dolgot már előre letárgyalta. A parancsnok kiadta az utasítást két pihenőidőben lévő beosztottjának, miszerint a listán lévő gyerekek egy órán belül az iskolában legyenek. A kéttagú járőr tette a dolgát. Útközben nyestek kézbe illő suhogót, melyekkel az érintett apukákat, anyukákat megtáncoltatták, eljáratták velük a rókatáncot. Ha le nem írom, akkor is rájöhet bárki, hogy BIZONYOS település BIZONYOS etnikumáról van szó, mondjuk ki (akkor még) cigányokról. Volt hát „jájj, jájj csendér úr!” És egy apróság nem jutott senkinek sem eszébe, hogy önvédelmi baltát ragadjon, vagy értesítse a korabeli jogvédőt, a vajdát.

Másnaptól beállt a kívánt REND. Az idős, nyugdíjas igazgató mesélte mindezt, meg azt is, hogy vekker híján a cigány gyerekek már egy órával előtte is ott bandáztak az iskolánál, mert nemhogy hiányozni de még elkésni sem mertek, nehogy a két csendőr még egyszer ellátogasson ez ügyben a cigánysorra! Persze nagy volt a toprongy meg az üresgyomrúság. Mindezeken úgy igyekezett a BIZONYOS település segíteni, hogy (a pap, a tanítók, stb…) gyűjtéseket rendeztek a cipő-ruha dolgában és fölkérték a szülőket, hogy nagyobb darab zsíros kenyeret adjanak a csemetéiknek tízóraira. A Trianon utáni állapotában ugyanis nem volt abban a helyzetben az ország, hogy ingyenélőket tartson el. Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek éppen elég gondja volt a magyar iskolarendszer kiépítésével, ingyenpénzekre nem igen futotta.

A két csendőrnek köszönhetően ma elmondható, hogy a BIZONYOS  település valamennyi romává fejlődött cigánya tud írni, olvasni, természetes, hogy iskolába jár. Sőt! Tehetségéhez mérten szakmát tanul, gimnáziumba, egyetemre jár. A két csendőr keze nyomán ma már a BIZONYOS településnek diplomás romái vannak és a sokat emlegetett deviancia sem kirívóbb köztük, mint az egyéb etnikumok esetében.

Miskolci Ferenc,

Nagymaros

Forrás: csendőr.com - a barikád saját scannelése