A mentősök szerint hadiállapotok voltak 2006-ban

Regionális Mentőszervezet volt orvosigazgatója, a mentőszolgálat jelenlegi főigazgatója arról beszélt, hogy az ő szemszögükből „hadiállapotok voltak" 2006. őszén. Volt, hogy a tömeg és a rendőrök közé kerültek a munkatársaik, volt, hogy a könnygáztól nem tudtak dolgozni vagy épp gumilövedék csattant a mentőautón. Hozzátette azonban, „olyan gyorsan pörögtek az események", hogy ezeknek az történéseknek a jelentős részét nem rögzítették.

Gorove László, az Országos Mentőszolgálat volt főigazgatója képviselői kérdésre azt erősítette meg, hogy voltak olyan esetek, amikor a rendőrök a mentőautóból vittek el, állítottak elő sérülteket. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a normális eljárás az, hogy a mentőtiszt dönt arról, hogy kórházba kell-e szállítani a beteget. Általánosságban kifejtette: ha kórházi ellátás szükséges, a mentősnek meg kell próbálnia megakadályozni, hogy a beteget elvigyék, de a rendőrrel szemben nem léphet fel.

Gaudi-Nagy Tamásnak, a testület jobbikos alelnökének a kérdésére - miszerint nem próbáltak-e utánajárni mi lett ezekben az esetekben - Gorove László azt mondta: a sérültek száma és a terhelés miatt az egységek csak jelentették, hogy történt ilyen, de nem tudtak utána menni.

Mártai István arról beszélt, hogy a Magyar Televízió székházánál történtek a mentőszolgálatot is váratlanul érték. Pest megyéből csoportosítottak át egységeket, több dolgozójuk is önként jelentkezett munkára, amikor látták a televízióban az eseményeket, illetve további egységeket rendeltek be. Az első sérültekről szóló értesítést 2006. szeptember 18-án 23 óra 15 perckor kapták és hajnali 4 óra 45 perckor fejezték be az eseményekhez kapcsolódó munkát. Összesen 125 sérültet láttak el 27 mentő egységgel, de azt általánosságban hangsúlyozta, hogy az ő számaik nem tükrözik a 2006 őszén ténylegesen megsérültek számát, mert sokan saját maguk, vagy ismerőseik segítségével mentek az ügyeletekre.

Kérdésre válaszolva Mártai István elmondta, hogy a szeptemberi események után nem, de október 24-én a rendőrség elkérte tőlük az előző napon ellátottak adatait. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője kifogásolta, hogy ezt megtették, Mártai István ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nem tehettek mást, nem tagadhatták meg a kérést. Kiemelte ugyanakkor, hogy nagyon sok esetben nem is írták fel a betegek nevét, „NN", vagyis nem nevezett, nincs neve jelzéssel látták el az adatlapokat.

Az állami ünneppel kapcsolatban kifejtette még: a Miniszterelnöki Hivatal a rendezvények biztosításában résztvevő szerveket minden alkalommal összehívta egyeztetésre, ez így történt október 23-a előtt is.

Gorove László kérdésre válaszolva kifejtette: nem merült fel, hogy gázálarccal lássák el a munkatársaikat, mert a főszabály az volt, hogy ne menjenek a harcok közelébe. „A halott hősök nem mentenek életeket" - mondta a volt főigazgató annak kapcsán, hogy több alkalommal ő küldte távolabb az egységeket.

Az albizottság pénteki ülésén három, 2006 őszén megsérült rendőrt is meghallgatott a testület. Kettő súlyos, egy életveszélyes sérüléseket szenvedett, de mindhárman jelenleg is szolgálatot teljesítenek.

A Készenléti Rendőrség székházostromkor megsérült munkatársának meghallgatásakor Varga László, a bizottság KDNP-s tagja azt mondta: „önöket a rendőri vezetőik odadobták a tömegnek".

A baranyai század ugyancsak a székházostromkor életveszélyesen megsérült alezredese a képviselők kérdésére megerősítette: nem jutott a szakasz minden tagjának sisak és felszerelés, a 92 rendőrre 70-80 sisak és pajzs jutott és voltak olyanok, akiknek egyik sem volt. Mint mondta, ezt jelezte a századparancsnoknak, mást nem tehetett.

Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke arról faggatta a rendőröket, hogy a szolgálatuk során szerzett sérülés után járó, törvényben rögzített támogatáson kívül kaptak-e más jellegű támogatást. Egyikük nemmel válaszolt, egy BRFK állományába tartozó rendőr pedig erre csak annyit mondott: „hazámat szolgálom".

Révész Máriusz, a bizottság fideszes tagja együttérzéséről biztosította a meghallgatott rendőröket. Kifejtette: bár sokan azt gondolják, hogy az albizottság munkája a rendőrök ellen irányul, ez nem így van. Hangsúlyozta: „ők is emberek, nekik is van családjuk, értük is aggódnak". Gaudi-Nagy Tamás, jobbikos alelnök, Varga László KDNP-s bizottsági tag is megerősítette Révész Máriusz szavait.

Az emberi jogi bizottság „A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Továbbá az LMP delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.