Miért az Árpád-sávos? Interjú Szegedi Csanáddal, a Jobbik alelnökével

A Jobbik meghosszabítja és kiterjeszti Árpád-sávos missziójátA Jobbik hónapok óta folytatja Árpád-sávos zászló átadási misszióját. Közben a kormány kígyót-békát mond az ellenzékre, a Jobbikra és az Árpád-sávos zászlóra, amelyet legutóbb a köztársasági elnök is inkább „nem ajánlott” az embereknek. Szegedi Csanádot, az Árpád-sávos misszió vezetőjét kérdeztük ezekről.

Hol tart most az Árpád-sávos zászló-átadási misszió?

Eddig 77 helyen adtuk át a zászlót ünnepélyes keretek között az országban, és három helyen pedig a határon túl: Erdélyben Vajdaszentiványon, Szentegyházán és Gyimesbükkön, az ezer éves határon. A Jobbik idén útjára bocsátott kezdeményezésére eddig mintegy 150 további település jelentkezett Magyarországon, tehát vannak még, akik az év hátralevő részében fogják megkapni. Sőt, tekintettel a nagy érdeklődésre, meghosszabbítjuk programunkat és kiterjesztjük a zászló átadásokat 2008-ra is, valamint határainkon túlra. Nagyon sok olyan település van, ahova nem jutott le az Árpád-sávos zászló missziójának a híre. Az Árpád-sávos zászlót igényelhetik határon túli magyar önkormányzatok; de tekintettel arra, hogy sok határon túli településen nincs magyar önkormányzat, de van magyar gyülekezet, ezért nem korlátozzuk az igénylést a hivatalos önkormányzati szintre. A határon túli magyar gyülekezetek, református, katolikus, evangélikus, unitárius gyülekezetek is igényelhetnek Árpád-sávos zászlót, amelyet a Jobbik valamelyik képviselője személyesen ad át.

Egy korábbi jobbikos megnyilatkozásra utalva, 2004. dec. 5-e csúfos eredménye után nevezhetjük ezt a missziót a nemzettestvériség kinyilvánításának?

Igen. Az Árpád-sávos zászló mindig is a magyar szabadságot, a magyar dicsőséget, a magyar konokságot jelképezte és az összetartozásunkat fejezte ki. Békében a magyar közösség, háborúban a magyar föld védőinek jelképe. Az Árpád-sávos zászlónak mindig megvolt a jelentése. Megvolt a jelentése akkor, amikor Árpád apánk e zászló alatt vezette be a magyarságot a Kárpát-medencébe, meg volt a jelentése a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt, és a mai nap is megvan az Árpád-sávos zászlónak a jelentése. Az Árpád-sávos zászlónak a jelentése ma is az, hogy összetartozunk.

Azt mondják balliberális hangadók, hogy a 20. századot és jelenünket is az Árpád-sávos zászló jelentései közül egyértelműen a nyilas szimbolika terheli, - emiatt manapság is az Árpád-sávos zászló félelmet kelthet.

Ha ez a 20. században jellemző, akkor nekünk kötelességünk, hogy a 21. században tisztára mossuk az Árpád-sávos zászló jelentését. Ezért el kell érnünk azt is, célunk az is, hogy minden magyar honfitársunkban az Árpád-sávos zászló ne félelmet, hanem az összetartozás érzését keltse. Ezért szeretnénk most, a 21. század elején tisztára mosni bárki előtt az ősi jelképeinket. Valójában ma nem történelmünk, hanem mindennapos politikai támadások mocskolják be a magyarság nemzeti karakterét és annak kifejeződéseit. Méltatlanul illetik támadással a Turulmadarat, az Árpád-sávos zászlót, a Szent Koronát, mindent, ami magyar. Akiben pedig épp a magyar érzület kelt rossz érzést, azzal nem tudunk mit kezdeni.

Ezek szerint Sólyom László köztársasági elnök sincs tisztában ennek a missziónak a küldetésével? Hiszen szeptember 10-én a Parlamentben ő úgy jellemezte az Árpád-sávos zászlót, mint amit azok használnak, akiknek nem elég a trikolór a nemzeti érzésük kifejezésére.

Itt azért érdemes egy kicsit visszaugranunk az időben. Sólyom László úgy fejezte ki a nemzeti együvé tartozást az egyik első nyilvános fellépésén, szilveszter éjszakáján, hogy még a nemzeti trikolort is levette a háttérből. Úgy tartotta meg ünnepi beszédét! Ha Sólyom László hazafinak érzi magát és fontos neki a nemzeti összetartozás – ahogy állítja –, akkor legalább a nemzeti trikolort hagyja a háttérben. Ő mindenkinél jobban üzen jelképeivel.

Augusztus 20-án az Árpád-sávos zászló volt mögötte!

Most meg a Parlamentben az Árpád-sávos pajzs volt mögötte. Furcsa is volt Sólyom Lászlót nézni a Parlamentben, miközben azt ajánlotta az embereknek, hogy ne használják az Árpád-sávos zászlót. Az Árpád-sávos pajzs alatt nyilatkozott így, pontosan a középcímer alatt, amiben az Árpád-sáv dominál. Egyébiránt megjegyzem, a Magyar Gárda címere is ott van az Országház üléstermében, mint Árpád-házi Imre címere. Úgy tűnik számunkra, hogy Sólyom László folyton szerepzavarban találja magát, amikor minden pártnak meg akar felelni. De mégis mindig csak a parlamenti pártoknak felel meg és nem a magyar társadalomnak! Beszéde sokmindenről és sokmindenkihez szólt, de nem a magyarok válságát, hanem az állam és az alkotmányos rend alapjait fejtegette Nem kaptunk választ arra, hogy mi lesz az emberekkel, akik nem tudják fizetni a számláikat. Nem kaptunk választ arra, hogy mi lesz a velejéig romlott vezetéssel, a bűnnel, a korrupcióval. Ha ezekre a parlamenti politika nem reagál, az állam nem reagál, úgy a parlamenten kívülieknek, a társadalomnak, a civileknek kell orvosságot találni.

Egy üzenetet mégis megfogalmazott az embereknek, parlamenten kívüli szervezeteknek: Ne az Árpád-sávos zászlót használják a nemzeti érzelműek.

Talán egymillió ember is használ Árpád-sávos zászlót manapság demokratikus jogaiért tüntetve. A Jobbik idén januárban, az Árpád-év tiszteletére saját színeivé választotta vörös-ezüst (piros-fehér) sávozatot, és számtalan egyéb szervezet – állami és civil – használja. Fentebb utaltam rá, milyen népszerű vidéken az Árpád-sávos zászló átadási missziónk. Autókon, pólókon, jelvényeken egyre több az Árpád-sávos szimbólum. Téved Sólyom László abban, hogy ez valamiféle hungaromámor, vagy túlmagyarkodás lenne! A trikolor köztársasági jelkép, az Árpád-sávos meg nemzeti. Azért használjuk az Árpád-sávos zászlót, mert nem a magyar köztársaság van bajban, hanem a magyar nép van bajban. Nem a demokrácia van fenyegetve az emberektől, hanem az emberek ettől a demokráciától. Sólyom László azonban ezek szerint nemcsak ezzel nincs tisztában, hanem a magyar néplélekkel sem.

Magyar néplélek?

Hagyomány, tradíció, szokás, történelmünk egésze bizonyítja: a magyar ember, ha bajba kerül közösségét erősíti meg, az ősi jelképekhez nyúl, mint tiszta forráshoz, amely régebben is a túlélést segítette. Ősi jelképeinkhez nyúlni nem mást jelent, mint az ősi dicsőséget felidézni biztonságul, útmutatóul különösen egy olyan korban, amely mindennél változóbb, bizalmatlanabb, és nemzetietlenebb. Az Árpád-sávos zászló nekünk magyaroknak a magyar dicsőséget, a magyar szabadságot és a magyar erőt sugározza ma is. Mi nem a bemocskolt Árpád-sávos zászlóhoz szeretnénk nyúlni, hanem egy teljesen tiszta jelképhez. Ez számunkra a legalább ezer éves Árpád-sávos zászló. Az Árpád-sávos zászlót azért használjuk oly sokan, mert a magyarság érzi magát bajban! Ezért is van létjogosultsága, helye az Árpád-sávos zászlónak a határon túl is. Testvéreink is használják bátran!

A már említett balliberálisok azt mondják, hogy az Árpád-sávos zászló épp ezért a kirekesztést szimbolizálja.

Az Árpád-sávos zászló összeköt. Ha a történetet elölről akarjuk kezdeni: amikor Árpád bevezette a hét magyar törzset a Kárpát-medencébe, akkor a Kárpát-medence alapnépességét, (amiben minden bizonnyal már ekkor is nagy számban volt magyar népesség!), és a bejövő magyarokat kötötte össze.

Legalábbis a magyar nép emlékezetében ez így maradt meg.

A 10-14. században a besenyőket, a kunokat és az ide érkező más népességeket kötötte össze az Árpád-sávos zászló. Amikor Rákóczi az Árpád-sávos zászló alatt vezette a szabadságharcát, a ruszinok voltak az elsők, akik egyből Rákóczi mellé álltak, tehát a magyarországi kisebbségek számára is elsősorban a magyar szabadság volt a fontos, azt tartották magukénak, és őket is az Árpád-sávos zászló kötötte össze. Most ugyanilyen helyzetben vagyunk, amikor Magyarország ideiglenesen széjjel van szabdalva, akkor kell valami közös szimbólum, a Szent Korona, a nemzeti trikolor, a magyar címer mellé még kell valami, ez pedig az Árpád-sávos zászló, amely összeköt bennünket és erőt ad. Túl sok népelemből forrott össze a magyar, hogy azt kirekesztőnek lehessen nevezni. Magyar mindig is az volt, aki azonosult a nemzet céljaival.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter azt mondta, hogy az Árpád-sávos zászló a nyilasok jelképe. Bizarr a tény: Ilyet katonai vezető Magyarországon nem mondott 1944 óta. Ezek szerint ma a magyar kormányon nyilasok, vagy inkább kisantant ügynökök vannak?

Olyan, hogy magyar kormány, nincsen. Olyan, hogy budapesti kormány, van. Ami a magyarság nyakán ül és a magyarságot kiszipolyozza, olyan van. Nem is lehet tőlük mást várni! Ezt a budapesti kormányt Gyurcsánnyal az élén minél hamarabb el kell kergetni, hogy ha más eszköz nincsen, és egy olyan országgyűlést kell alakítani, amelyben a magyar eszű, magyar szívű és magyar érzelmű politikusok többségben vannak.

Keresztes Attila
(Nemzetőr)

Folyamatos tájékoztatás a www.arpadsavos.hu honlapon!