Szerves molekulák a Pluto felszínén

Összetett szerves molekulák jelenlétére utaló nyomokat fedezett fel a Hubble űrteleszkóp a Pluto felszínén.

A Pluto (régebben Plútó) törpebolygó, amelyet 2006. augusztus 24-ig a Naprendszer kilencedik, legkisebb bolygójaként tartottak számon. Jelenleg az Eris után a második legnagyobb törpebolygónak számít.
   
A kutatók Alan Stern, a NASA Délnyugati Kutatóintézete tudósának irányításával a Hubble Cosmic Origins (Kozmikus Eredetvizsgáló - COS) spektrográfjának felvételeit használták. A COS kizárólag az ultraibolya fényt képes látni, és egyben ez az eddigi legérzékenyebb UV-spektrográf, amelyet az űrbe juttattak. A Hubble megfigyelései azt mutatták ki, hogy a Pluto jeges felszínén némely vegyületek több ibolyántúli fényt nyelnek el, mint várták. A kutatók feltételezése szerint ezek a vegyületek lehetnek szervesek - szénhidrogének, vagy nitrogéntartalmú molekulák - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
   
A törpebolygó felületét fagyott metánból, szén-monoxidból és nitrogénből alkotott jégpáncél borítja. Az UV-fényt elnyelő molekulák a napfény vagy kozmikus sugarak és a jég közötti "interakció" során keletkezhettek - vélik a tudósok.
   
Alan Stern és tudóstársai azt is felfedezték, hogy a Pluto ibolyántúli spektruma megváltozott az 1990-es Hubble-mérésekhez képest.
   
"Izgalmas új felfedezések várnak ránk, amikor a NASA New Horizons űrszondája 2015-ben megérkezik a Plutóhoz, és segít megismerni e távoli fagyos világ összetételét, fejlődését" - hangsúlyozta Alan Stern.
   
A New Horizons 2006 januárjában indult 6,4 milliárd kilométeres útjára a Pluto felé. Az űrszonda 2015. július 14-én kerül a legközelebb a törpebolygó felszínéhez, amikor mindössze 12 500 kilométerre lesz a Plutótól.

MTI - barikad.hu